Régiós trend, hogy többet költ a lakosság külföldön, mint belföldön

A belföldi kártyás tranzakciók értékének növekedési üteme 2024 második félévében a vizsgált országok mindegyikében csökkent az első félévi ütemhez képest. Ugyanez a külföldi költések tekintetében viszont (Lengyelország kivételével) növekedést mutatott. Magyarországon például euróban nézve a belföldi tranzakciók értéke 5,1%-kal nőtt a második félévben, míg a külföldié 30,3%-kal. Hasonló tendenciákat látunk a tranzakciók számában is. 2024 egészében hazánkban 8,6%-kal emelkedett az összes kártyás tranzakció értéke euróban (a forintgyengülés hatása nélkül 12,5%-kal), ezen belül legkisebb mértékben a belföldi fizikai vásárlások értéke (5,2%), míg legjobban a külföldi online vásárlásoké nőtt (32,1%), de Lengyelországban például a belföldi online vásárlások értéke nőtt a legjobban (32,8%), ami mögött az érettebb szakaszában lévő, és nagyobb hazai szereplőkkel rendelkező belföldi piac állhat.

A hosszabbtávú tendenciákat nézve továbbra is bőven a covid időszak előtti átlagos negyedéves növekedési ütem felett bővül a külföldi kártyás vásárlások értéke mind a négy vizsgált országban. Hasonló képet mutatnak Ausztriában és Horvátországban a belföldi tranzakciók is, míg Lengyelországban és hazánkban ennek a szegmensnek a növekedési üteme lassult a covid előttihez képest.

Adott ország kártyás tranzakcióinak értéke belföldön és külföldön, millió EUR

Részletesebben vizsgálva a kártyás tranzakciók helyét és típusát, Magyarország esetében az látszik, hogy belföldön mind a fizikai, mind az online vásárlások növekedési dinamikája lelassult. Eközben a külföldi online vásárlásoké töretlenül bővül, ami azt mutatja, hogy a külföldi online platformok piacrésze növekszik. Más tendenciák láthatók Lengyelországban, ahol egyik kategória sem veszített növekedési dinamikájából. Sőt, a lengyelek külföldi online költései egyre nagyobb mértékben haladják meg a belföldit, jelenleg 84,4%-kal, míg hazánkban fordított a helyzet, itt a külföldi online költések még kb. 20%-kal alacsonyabbak a belföldinél, de a tendenciák alapján ez középtávon megfordulhat.

Mind a négy vizsgált országban megfigyelhető, hogy a külföldi költések dinamikusabban növekedtek 2024-ben. A legnagyobb bővülés Horvátországban volt, 36,3%-kal, továbbá éves viszonylatban, valamint 2021-től nézve is itt nőtt leginkább a külföldi tranzakciók értékének a részaránya. A belföldi kártyás vásárlások esetében hazánkban figyelhető meg a legkisebb bővülés (5,2%), amiről ha levesszük a forintgyengülés hatását, akkor 9,1%-ot kapunk. A külföldi költések éves változásánál látott sorrend egyébként megegyezik a tavalyi év nagy nyertesének, a Temunak a tavaly novemberi átláthatósági jelentésében szereplő havi átlagos címzettszámok lakosságra vetített arányainak sorrendjével (legnagyobb arányban Horvátországban, havonta átlagosan a lakosság 31,2%-a rendelt a Temuról).

Egy vásárlás alkalmával mind a négy ország lakossága többet költ külföldön, mint belföldön. Ugyan a külföldi vásárlások darabszáma dinamikusabban növekszik, mint a belföldié – ami önmagában csökkentené a kosárértéket – de a számlálóban a külföldön elköltött összeg nagyobb mértékben növekszik a tranzakciók számánál, így összességében a külföldi költések kosárértéke növekvő trendben van. Ez alól egyedül Ausztria kivétel, ahol 2023 óta inkább enyhe csökkenés látszik a külföldi kosárértékben, de a többi országban a covid járvány vége óta stabil növekedés látszik ebben a tekintetben (legnagyobb mértékben Lengyelországban).