Regionálisan gondolkozik az MNKH – Lehetőségek az egységes gazdasági térben
Regionális szintű, határokon átívelő együttműködéssel nagy gazdasági potenciál szabadítható fel a Kárpát-medencében. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezt felismerve, folyamatosan keresi az együttműködés lehetőségeit a határokon túli magyarlakta területekkel, a közös árualapok kialakításától az egységes kereskedelmi útvonalak feltérképezésén át a szakmai programokig, nyilatkozta lapunknak Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója.


Oláh Zsanett
vezérigazgató
MNKH
A Magyar Kormány kiemelten kezeli a határon túli magyarság versenyképességének fokozását, a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér kialakítását, a határokon átívelő magyar–magyar együttműködések dinamizálását, melyben jelentős szerepe van a Magyar Nemzeti Kereskedőház 22 regionális képviseletből álló irodahálózatának. A magyarországi vállalkozások elsődleges célpiacait a környező országok jelentik. Ez a számokban is megmutatkozik, az első tíz exportpartnerünk között szerepel ugyanis Románia, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország is.
A régió közös gazdasági térként való értelmezése számos lehetőségeket tartogat. Gondoljunk például a közös agrár- és élelmiszeripari árualapokra. A világ kiváló minőségű termőföldjének egy része itt található, külön-külön azonban gyakran nem tudjuk kiszolgálni a nagy volumenű igényeket. Összefogva viszont közösen léphetünk ki harmadik országok piacára, így növelve a sikeres exportot. Így kiemelt figyelmet fordítunk termelési együttműködések, közös árualapok kialakítására, ezáltal pedig az anyaország mellett a régió gazdasági és kereskedelmi pozíciójának erősítésére.
További együttműködési lehetőségről is beszélhetünk. Az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlottak a tárgyalások a hazai és a határon túli erdészetek között. A megbeszélések fókuszában az erdészetek közti, határokon átívelő együttműködésekben rejlő lehetőségek és partnerkapcsolatok főbb irányvonalainak meghatározása állt, úgymint a közös kereskedelmi útvonalak feltérképezése, vadgazdálkodási együttműködések kialakítása.
– Számos sikeres szakmai programjuk közül melyek szólnak kifejezetten a határon túli magyar vállalkozásoknak?
Kiterjesztettük például oktatási szolgáltatásunkat a határon túli magyarlakta területekre. A program keretében eddig öt helyszínen – Szabadka, Csíkszereda, Makkosjánosi, Gyergyószentmiklós, Eszék – közel 250 magyar cégvezető tájékozódhatott többek között az exporttevékenységben rejlő lehetőségekről és kockázatokról, a hatályos EU-s vám- és szállítmányozási szabályozásokról, valamint a sikeres külpiacra lépéshez szükséges üzleti stratégia kialakításáról.
A belföldi események közül ki kell emelni a Hajdúszoboszlón 2017-ben megvalósított Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítást és Konferenciát, amelyen mintegy 200 kiállító és 400 szakmai érdeklődő vett részt. Az esemény célja elősegíteni a Kárpát-medence magyar vállalkozásai közti partnerkapcsolatok kialakítását, a termelési együttműködések és közös árualapok létrejöttét. Tekintettel az esemény pozitív fogadtatására és az elért szakmai sikereire, az idei évben ismét megszervezzük, ezúttal Budapesten, a Várkert Bazárban, március 12–13-án.
– Milyen célokat fogalmaztak meg az idei évre?
Elsődleges célunk, hogy a 2017-ben elindított e-learning online képzésünket széles körben megismertessük a határon túli partnerekkel, akik így rugalmasan, tértől és időtől függetlenül elérhetik az MNKH Exportakadémia tananyagát. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy elősegítsük a Kárpát-medence magyarlakta régiói közti együttműködések dinamizálását. Ennek egyik eszköze, hogy az irodáink által szervezett eseményekre a helyi partnereinken kívül további régiókból is meghívjuk a magyar vállalkozókat, így elősegítve a hálózatosodást. Kiemelt figyelmet fordítunk még a határon túli fiatal vállalkozókat tömörítő szervezetek elérésére és becsatornázására az MNKH rendszerébe, hiszen ők képviselik a jövő generációit a határ túloldalán. //
Kapcsolódó cikkeink
Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >Áder János: a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük majd
A felesleges vizet meg kell tartani, és nem szabad kivezetni…
Tovább olvasom >Egyre szorosabb a kapcsolat a külhoni magyar gazdákkal, falugazdászokkal
A Kárpát-medencei Összefogás Fórum egy olyan ünnep, amely megmutatja, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Tudatosabban vásárolunk? Töretlen a kereslet a hazai ízek iránt
Több száz magyar termelővel működik együtt a Kifli.hu, hogy minél…
Tovább olvasom >Kamatkedvezmény a zöldhitelre
Még kedvezőbb lesz a népszerű lakáscélú zöldhitel a K&H-nál. A legnépszerűbb…
Tovább olvasom >Friss felmérés: A visszautasítástól való félelem bénítja a vállalkozásokat
Egy friss felmérés szerint a vállalkozások 33 százaléka a visszautasítástól…
Tovább olvasom >