Magazin: Reflektorfényben az élelmiszeripar

A programot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke nyitotta meg. Ismertette a kamara tevékenységét, az Élelmiszeripari körkép rendezvény küldetését.

– Magyarországon csökkent az élelmiszeripari beruházások volumene, ezzel együtt még mindig a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít – tudtuk meg Győrffy Balázstól, aki arról is beszámolt, hogy ez a szegmens óriási dinamikával változik. – Azt is látjuk, hogy társadalmi oldalról is komoly változások mentek végbe az elmúlt időszakban. Életmódbeli, háztartásvezetési gyakorlatok változtak meg, az étkezési szokásaink is átalakultak. Ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a siker érdekében nyitottnak kell lenni azokra a megoldásokra, amelyek e kihívásokra adhatók.

Az elnök a kamara küldetésnyilatkozatából idézve szót ejtett a tagok támogatásának szándékáról, annak érdekében, hogy ne csak követők, hanem innovátorok is legyenek. Ennek szellemében erősíteni és javítani kell a kutatás-fejlesztési kapacitásokat. Előrevetítette, hogy a jövőben fel fog értékelődni a hatékonyság, a minőség és az élelmiszer-biztonság, valamint a biológiai alapok kérdésköre.

A program folytatásaként Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke a szervezet élelmiszeripart érintő tevékenységeibe nyújtott betekintést. Részletesen beszámolt arról, mi az, amit tett és tesz a kamara az élelmiszeripari szereplők támogatása érdekében.

– Az egyik legfontosabb funkciója a kamarának a tudásátadás, az informálás. A magyar élelmiszer-gazdaság versenyképességi problémái között számomra az egyik kiemelt súlyú az a nyelvében és kultúrájában zárt társadalom, amelynek a szereplői vagyunk. A kollégáink kevésbé nyitottak a világban zajló folyamatokra, nehezebben jutnak hozzá a legaktuálisabb információkhoz, és nem is mindig követik azokat a tendenciákat, amelyek a világban zajlanak. Azt gondolom, hogy ennek a hiányosságnak a kezelésében lehet jelentős szerepe a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és élelmiszeripari részének is. Éppen ezért a különböző információátadási programjaink azok, amelyekre kiemelt hangsúlyt fektettünk az elmúlt időszakban – tájékoztatott Éder Tamás.

Emlékeztetett a Tanuljunk együtt! programjára, amely mind a hazai, mind a nemzetközi élelmiszeripari gyakorlat legmodernebb megoldásait próbálja eljuttatni az érdeklődő élelmiszeripari vállalkozásokhoz. Az alelnök beszélt a kamara gyakorlatorientált képzéseiről is, amelynek első állomása már lezajlott Csomagolásfejlesztés az élelmiszeriparban címmel, és a következő hónapokban is terveznek hasonló rendezvényeket.

Egyetlen, egységes, nemzeti védjegy

Dr. Nagy István, agrárminiszter Az újjáalakult Agrárminisztérium élelmiszeripart érintő tevékenységei, tervei címmel tartott előadást.

Egyebek mellett arról is beszélt, hogy az iparfejlesztés során a legfőbb cél, hogy biztosítsák az élelmiszerek kiváló szakmai minőségét, ugyanakkor visszaszorítsák a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát. Felvetett a jelenlévőknek egy megfontolandó kérdést, mégpedig azt, hogy a világban a környezetvédelem terén óriási problémát okoz az őserdők irtása, az erőltetett pálmaültetvények térnyerése. Javasolta a helyszínen megjelent közösségnek, hogy fontolja meg a pálmaolaj élelmiszeripari felhasználásának megszüntetését, 2022-es határidővel.

Felszólalása utolsó perceiben az Agrárminisztérium első embere arról beszélt, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény a biztonságos termékek iránt. Mint mondta, csak akkor lehet megalapozottan dönteni, ha minden információ rendelkezésre áll. A megoldást véleménye szerint egy állami felügyeletű, nemzeti védjegy létrehozása jelentené, amely a vásárlók számára hiteles lenne, és valódi garanciát biztosítana.

– Ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 000 olyan megjelölés létezik, amelyeket az élelmiszereken használnak a gyártók. Ehhez képest mi egy olyan állami rendszert szeretnénk létrehozni, amely kiválthatja az összes minőségi emblémát. Így, ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga – fejtette ki az agrárminiszter.

Új hálózat a NAK kötelékében

A folytatásban Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója a NAK élelmiszeripari igazgatóságának tevékenységeit vázolta fel a konferencia részvevői számára, és az élelmiszeripari koordinátori hálózat bemutatására is sort kerített.

– A kamara megalakulása után elkezdett egy olyan hálózattal dolgozni, amelynek tagjai megyei szinten igyekeztek az élelmiszeripari előállítókat segíteni. Az én személyes tapasztalatom az, hogy csak úgy lehet eredményeket elérni, ha megfelelő kommunikációt folytatunk, ha az előállítók, a közreműködő szervezetek és a döntéshozók közösen együtt tudnak szakmailag haladni. Ennek alapján létrehoztunk egy olyan élelmiszeripari koordinátorhálózatot, amelynek tagjai megyei szinten látogatják az élelmiszeripari előállítókat, és hozzák-viszik az információkat – jelezte Keleti Marcell.

A hálózatban 7 koordinátor működik regionális szinten, akik augusztus elején kerültek a kamara kötelékébe, majd egy egy hónapos felkészítési időszakot követően kezdték meg tevékenységüket. Az elmúlt közel 10 hét alatt 153 élelmiszeripari előállítót látogattak meg.

– Hiszem azt, hogy a személyes kontaktus alapján folyamatosan olyan párbeszédet tud a kamara fenntartani ezekkel a tagokkal, amelynek alapján be tudjuk csatornázni a problémákat a döntéshozók felé, illetve úgy gondolom, hogy akár a rövid, akár a hosszú távú döntésekben is tudunk segíteni – tette hozzá Keleti Marcell.

Ehető csomagolásoké a jövő

Az ebédszünetet követően Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese előadásában az élelmiszeripar helyzetének elemzésére vállalkozott. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a fenntartható élelmiszer-ellátás egyik alapvető problémája a növekvő népesség minőségi fehérjeellátásának biztosítása. Ennek fedezésére a tudomány és az innovációs szakemberek újabbnál újabb megoldásokkal állnak elő. Az Európán kívüli kultúrák szokásaiból merítve a rovarok fogyasztása egy ígéretes megoldást jelenthet. A tengerek Földünk 70 százalékát borítják, így jogosan felmerülő gondolat, hogy az ott élő további fajokat, úgymint a medúzákat vagy az algákat is vonjuk be táplálkozásunkba. Az egyik legnagyobb érdeklődésnek örvendő lehetőség mégis a Petri-csészében szaporított izomsejtkultúra. A technológia egyelőre csak borsos áron valósítható meg, és az érzékszervi tulajdonságok terén is további fejlesztésre vár.

– A technológiai kutatások egyik igen ígéretes iránya az élelmiszerek 3D-s nyomtatása, amely során különféle porállagú összetevőkből (olajból és vízből) ízletes, esztétikus élelmiszereket állíthatunk elő. A technológia alkalmazásával csökkenthető lenne az élelmiszer-hulladékok mennyisége, mivel a porok eltarthatósága hosszú, könnyen szállíthatóak, bárhol előállíthatóak, és összetételük bármilyen igényhez könnyen igazítható – fejtette ki Papp Gergely. Hozzátette: a lebomló csomagolások továbbra is meghatározó vonalat képviselnek. A tervezők sok esetben már nem is a lebomlásra, hanem a zero-waste jegyében az ehető csomagolásokra koncentrálnak.

Tömeges elhízás és fogyókúrahóbort

A rendezvény záró előadását dr. Forgács Attila gasztropszichológus tartotta Gasztronómiai körkép címmel. A hallgatóságot olyan jeles szakemberek munkásságával ismertette meg, akiknek a gasztronómia tudománya sokat köszönhet, emellett számos jelentős fogalom értelmezésében nyújtott segítséget, valamint izgalmas felmérések eredményeibe is beavatta az egybegyűlteket.

– Változóban vannak az evési szokások, amit abból is le tudunk szűrni, hogy egyre több az evészavarral küzdő ember. Csak kapkodjuk a fejünket, hogy milyen újabb és újabb kórképszerű étkezési hóbort üti fel a fejét – avatott be dr. Forgács Attila.

Fontosnak tartotta kiemelni a fogyásvágy jelentőségét. Elmondása szerint nincs még egy olyan termék, szolgáltatás, eszme a modern világban, amelyet ennyiféleképpen hirdetnének. A gasztropszichológus a tömeges elhízás jelenségére is felhívta a figyelmet, visszautalva arra is, hogy sikeres fogyókúra után sem ritka az újbóli súlygyarapodás. A különböző evési zavarokról is hosszasan értekezett, beszélt az ételfóbiákról, amelyek különböző alapanyagokat érinthetnek, az étel-neofóbiáról, amely az idegen ízektől és ételektől való viszolygás, az ízaverzióról, amely az érintett egy korábbi tapasztalatán alapul és az orthorexiáról, amely egészségesétel-függőséget jelent.

Budai Klára