Rangos elismerést kapott a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni mezője

Szerkesztette: Trademagazin Dátum: 2024. 08. 29. 10:44

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A Földtudományok Nemzetközi Uniója (IUGS) a 37. Nemzetközi Földtani Kongresszuson, amelyet a Koreai Köztársaságban, Puszan városában tartottak, bejelentette a Második 100 IUGS földtani örökségi helyszín listáját. Büszkeséggel töltheti el Magyarországot, hogy a világ élvonalába került a Bakony–Balaton-felvidék plio-pleisztocén freatomagmás, monogenetikus vulkáni mezője, amelynek „fordított tájképe” is felkerült a rangos listára.

Sok turista kedvence

A Bakony–Balaton-felvidék térsége Európa egyik legsűrűbb vulkáni mezőjét rejti magában. A késő miocéntól a pleisztocénig terjedő időszakban, mintegy 8 és 2,5 millió évvel ezelőtt, körülbelül 50 vulkán működött ezen a területen. A több mint 1000 Celsius-fokos magma a földkéreg repedésein keresztül tört fel, hogy a felszínre érve lávaként folytassa útját.

A vulkáni aktivitás különlegessége abban rejlik, hogy a magma a mélyben találkozott a középidei karbonátos kőzetekben és az egykori Pannon-tó üledékeiben tárolt vízzel. Ez a találkozás heves gőzrobbanásokat idézett elő, amelyeket freatomagmás robbanásos vulkánosságnak nevezünk. Az ilyen vulkánok körül jellegzetes tufagyűrűk és maar-diatréma szerkezetek alakultak ki, amelyeket az évmilliók során az erózió alakított mai formájukra.

A Tapolcai-medence vulkánjai különösen említésre méltók, hiszen ezek a vulkánok 4,5 és 3 millió évvel ezelőtt működtek, és a mai tanúhegyek formájában maradtak meg. Ezek a vulkáni dombok azért különlegesek, mert tetejük szintje a vulkánkitörések idején létező, azóta erodálódott felszínhez igazodik.

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni mezője nemcsak Magyarország, hanem az egész világ földtani örökségének fontos része lett. Az itt található képződmények és geológiai folyamatok nemcsak a tudomány számára értékesek, hanem turisztikai látványosságként is egyre nagyobb figyelmet kapnak.