Rajtunk múlik: A műanyagok ideje lejárt
A műanyagok olyan mértékben átszőtték mindennapjainkat, hogy már észre sem vesszük őket. Kényelmes. Olcsó. Kikerülhetetlen. A szomorú igazság azonban az, hogy az általunk használt műanyagok több mint 70%-át nem hasznosítjuk újra, és nagy részük végül az óceánokban vagy folyókban végzi. Becslések szerint 5 billió darab műanyag úszkál jelenleg is az óceánokban.
Legtöbbjük szabad szemmel is látható, ám egy másik típus észrevétlenül beépül az ökoszisztémába. Ez a mikroplasztik – a műanyag tárgyak 5 mm-nél kisebb darabkái, részecskéi.
Korábban ez a nagyobb műanyag tárgyak (zacskók, élelmiszer csomagolás, kötelek) felaprózódásából jött létre, ám napjainkra egyre többször már eleve mikroműanyagot gyártanak, például pelletet, port, háztartási vagy ipari célú csiszolóanyagot. Ez megtöbbszörözte a káros anyagok mennyiségét a környezetünkben.
A mikroműanyag különböző formában számtalan élelmiszerben megtalálható (sör, méz, asztali só stb.). Ám a legnagyobb érdeklődést a tengeri herkentyűk váltották ki. A legnépszerűbbeket, a halfilét és a nagy halakat vizsgálva tudósok megállapították, hogy ezekből nem jut jelentős mennyiségben mikroplasztik a szervezetbe, mert az a hal gyomrában reked. A kisebb halakat, rák- és kagylóféléket azonban legtöbbször egészben fogyasztjuk, így ezek már aggodalomra adhatnak okot. A mikroműanyagok fogyasztásának egészségügyi következményei nem tűntek ezidáig túl jelentősnek, ám a terület még további kutatásra szorul.
Függetlenül ettől, az már biztos, hogy a műanyagok használata növekszik és károsítja a vizek élővilágát. A delfinek és bálnák belegabalyodnak az elhagyott műanyag hálókba, a teknősök megeszik a műanyag zacskókat, ami eltömíti a tápcsatornájukat. A tengeri állatok belefulladnak a szemetünkbe. De, ha úgy akarjuk, véget vethetünk a műanyagok korának.
A mikroplasztik a műanyag 5 mm-nél kisebb darabkáit jelentik. Napjainkra megnőtt ezek célzott ipari előállítása, míg régebben inkább a nagyobb műanyag tárgyak felaprózódásából keletkezett.
Íme 5 tipp a műanyagok használatának csökkentéséhez:
1. Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat
A mindennapjaink során használt műanyagok 90%-a egyszer használatos, eldobható termék: bevásárló szatyrok, műanyag csomagolás, papír pohár tetők. Az egyszer használatos műanyagok kiemelten károsak a környezetre, mivel egy zacskó lebomlásához akár 1000 évre is szükség lehet. Ezekből képződhet mikroplasztik is, illetve emlősök, halak és madarak tápláléknak gondolva el is fogyaszthatják azokat. Vegyük észre ezen műanyagok jelenlétét a hétköznapokban, és keressük helyette a tartós megoldást: vászontáska, üveg tároló, fém evőeszközök, saját bögre.
2. Ismerjük fel a rejtőzködő mikroműanyagokat
Sok kozmetikai és szépségipari termék tartalmaz hámlasztó hatású kis műanyag részecskéket. Ártalmatlannak tűnnek, de épp a méretük miatt könnyen kicselezik a víztisztító berendezéseket és eljutnak természetes vizeinkbe. Használjunk természetes hámlasztókat, mint a zabkása vagy a só.
3. Legyen saját vizespalackunk
Az eldobható ásványvizes és üdítős palackok teszik ki a műanyag szemét nagy részét. Több mint 480 milliárd PET palackot vásároltak 2016-ban. Ha ezeket egymás mellé tennénk, félúton lennénk a Nap felé. Használjunk kulacsot vagy újratölthető palackot. Sok helyen vannak ivókutak, ahonnan újratölthetjük ezeket.
4. Mondjunk nemet a műanyag evőeszközökre, szívószálra, dobozokra
Néha kérés nélkül kapjuk a műanyagot. Utasítsuk vissza a szívószálat vagy a műanyag evőeszközöket. Ha étteremben elcsomagoltatnád a maradékot, kérd azt a lehető legkevesebb dobozban.
5. Szelektáljunk!
Az általunk használt műanyagok nagy része nem kerül újrahasznosításra. Ahol erre lehetőség van, szelektálj, de közben ne feledd, még mindig azt a szemetet a legegyszerűbb kezelni, amit nem termeltünk meg.
A halfogyasztás az 1960-as évek óta a duplájára nőtt. A kereslet a tenger gyümölcsei iránt egyre nagyobb, miközben az erőforrásokat nem kíméljük.
A fenntartható módon kezelt óceánok, folyók, halkészletek kiemelt fontossággal bírnak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számára. A halászat és akvakultúra biztosítja a megélhetést a világ lakosságának 10-12%-nak. Az egy főre jutó halfogyasztás az 1960-as évek óta 10 kg-ról több mint 20 kg-ra nőtt 2016-ra, ami azt mutatja, hogy nagy a kereslet irántuk a természeti erőforrások kimerülése ellenére. A műanyag termékek kényelme vajon tényleg megéri, ha ennek az óceánok és a vízi élet jövője az ára? Óvjuk meg természetes vizeinket a szennyezéstől!
Számtalan tényező van, mint például a műanyagok használatának csökkentése, ami hozzájárulhat az élelmezésbiztonsághoz. Mi mind biztonságos, egészséges és tápláló élelmiszert szeretnénk fogyasztani, és a halfélék táplálkozásunk egy fontos elemét jelenthetik.
Kapcsolódó cikkeink
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több…
Tovább olvasom >Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Megháromszorozódik a műanyag-szennyezés? – a Körkörös.hu legfrissebb összeállítása
Hiába jelenti már most a műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: jövőre kilenc százalékkal nő a minimálbér
Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig…
Tovább olvasom >