Rajtol az italcsomagolások országos visszaváltási rendszere

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

Az IFUA Horváth italiparban és kiskereskedelemben jártas tanácsadói 2019 óta aktívan részt vesznek a visszaváltási rendszer kialakításával kapcsolatos folyamatokban. A gyártói és kereskedői szövetségekkel együttműködve támogatják, képviselik a kereskedői és italgyártói érdekeket. 2023. október 10-én a témában második alkalommal megtartott online webináriumukon ismertették, a januártól életbe lépő jelentősebb változásokat, illetve számba vették, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek a zökkenőmentes átállás érdekében milyen előkészületeket szükséges megtenniük. A webinárium hallgatóságát Varga Bálint, italipari és kereskedelmi szakértő, az IFUA Horváth FMCG-ért és retailért felelős partnere, valamint Bárdos Enikő vezető tanácsadó tájékoztatta a legfontosabb információkról.

Visszaválthatóvá válnak az egyutas csomagolások is

Magyarországon a MOL leányvállalata, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja ellátni koncesszorként a következő 35 évben a hulladékgazdálkodási feladatokat, amelyek közé tartozik az átfogó rendszerszervező/rendszerirányító szerep betöltése, valamint a gyűjtési és előkezelési tevékenység végzése, szükség szerint alvállalkozók bevonásával.

Hulladékgazdálkodási szempontból az italcsomagolások lehetnek többutasok (újrahasználhatók) vagy egyutasok (nem újrahasználhatók). Az eddigi rendszer szerint a kiürült egyutas csomagolás jó esetben szelektív hulladékgyűjtőben végezte, károsabb esetben pedig vagy a kommunális hulladékgyűjtőbe dobták, vagy, ami még rosszabb, a természetben, közterületen szórták el. A többutas csomagolás eddig is visszaváltható volt, Magyarországon ilyenek például egyes üvegpalackokban forgalmazott termékek. Ezeket a kereskedők visszaváltják, a gyártók visszaszállítják, majd alapos tisztítás után újra töltik, így használhatóságukig állandó körforgásban maradnak.

Varga Bálint
italipari és kereskedelmi
szakértő
IFUA Horváth

– Többutas csomagolás esetén a visszaválthatóság nem kérdéses, ezen a területen nem is számíthatunk változásokra. Azonban az egyutas megoldásoknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Bár eddig is működtek elenyésző számban alumíniumdoboz- és PET-visszaváltó rendszerek, leginkább önkéntes alapon, de a teljes rendszer tekintetében súlyuk nem volt számottevő. Ebben hoz jelentős változást a 2024-ben induló rendszer, ugyanis a nem betétdíjas termékek visszaváltási díjassá válnak – ismertette Varga Bálint.

Az EU hasznosítási céljai szerint a következő években alumínium, PET és üveg kategóriákban akár 90% feletti visszagyűjtést is el lehet majd érni.

Az új rendszerek

Az EPR, azaz kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a körforgásos gazdasági modell kialakítása érdekében kerül bevezetésre. Az európai uniós irányelveknek megfelelően az EPR alapvetése az, hogy a termékek életciklusa végén szükséges visszagyűjtés és hasznosításra átadás megszervezéséért az első belföldi forgalomba hozók (akik lehetnek gyártók vagy importőrök) a felelősek. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott a hulladék mennyisége, ami óriási környezeti terhelést jelent. Ezért elengedhetetlen a körforgásos gazdasági modell felé való elmozdulás, melyben minden, nem megújuló anyag zárt körben kering.

Az egyszer használatos italcsomagolások visszaváltási rendszere a DRS. Évente 3-3,5 milliárd darab DRS-be tartozó italcsomagolás kerül forgalomba Magyarországon, melynek tömege közel 160 ezer tonna (kb. 6400 kamion). A visszaváltható termékek többnyire egyutas termékeket takarnak majd, de a jelenlegi többutas rendszerek is fennmaradnak. A DRS az előkezeléssel és az újrafeldolgozással kiegészítve képez körforgásos rendszert.

Bárdos Enikő
vezető tanácsadó
IFUA Horváth

– A DRS-rendelet leginkább a gyártók és kereskedők működésére van hatással. A rendelettervezet az első forgalomba hozókat több ponton gyártóként nevezi meg függetlenül attól, hogy Magyarországon gyártanak-e, vagy csak importálnak. Ide sorolandó minden olyan jogi személy, aki Magyarországon a kijelölt italcsomagolás-típusokban terméket elsőként forgalomba hoz – jelezte Bárdos Enikő.

Míg a 2022 novemberi rendelettervezet alapján a 0 és 6 liter közötti űrtartalmú italtermékekre vonatkozott volna a szabályozás, ezt időközben 1 dl és 3 liter közötti űrtartalomra módosították. Továbbra is kivételt jelent a tejalapú készítmények csomagolása, mivel nagymértékű fehérjeszennyezettsége miatt gyűjtésük és előkezelésük egyelőre nem megoldható. Ezenkívül a speciális formájú palackok sem kerülnek be a DRS-rendszerbe, amennyiben a MOHU megállapítja, hogy a termék automatával nem visszaváltható, azokra továbbra is EPR-díjat kell fizetni, hasonlóan a csomagoló vagy a gyűjtőkartonhoz, a tejesdobozhoz és a befőttesüveghez.

A kereskedők körében a 400 m2 feletti élelmiszer-kereskedelmi egységek számára kötelező a visszaváltási pont kialakítása, a visszaváltó automatát (RVM) a MOHU biztosítja.

A 400 m2 alatt a csatlakozás önkéntes, magas forgalom mellett automatával, kis forgalom esetén manuális visszavétellel. Önkéntes visszaváltási pontok létesítésére a MOHU várja a jelentkezőket.

– Fontos kitétel, hogy az 1000 fő feletti településeken kötelező visszavételi pontot létesíteni, ha nincs kötelezett vagy önkéntes kereskedelmi egység. Az automata üzemeltetéséért és a kézi visszaváltási folyamat működtetéséért a kereskedő kezelési díjat kap a MOHU-tól (Ft/db).

A manuális visszavételi folyamat kereskedői szinten kerül kialakításra, a jelenlegi információk szerint a folyamatot támogató mobilapplikációt biztosít a MOHU. A visszagyűjtés során a MOHU mobil RVM-je (tehergépkocsira szerelt automata) keresi fel a visszagyűjtési pontot. A mobil RVM képes a tömeges visszavételre, azonnal megszámlálja és jóváírja a kereskedő számára a visszajáró betétdíjat – tette hozzá Varga Bálint.

A HoReCa és e-commerce visszagyűjtés pontos kidolgozása még várat magára, a jelenlegi információk szerint a HoReCa-egységek bármilyen gyűjtőpontra (kiskerbe is) visszajuttathatják az üres csomagolásokat.

A fogyasztók a visszaváltásért kapott vouchereket négyféle módon válthatják be. A kiskereskedelmi egységben levásárolhatják vagy készpénzre válthatják, illetve az azonnali fizetési rendszerre (AFR) épülő folyószámlára utalást kérhetnek mobilapplikációs regisztrációra építve, vagy felajánlhatják jótékony célra.

A visszaváltható termékek többnyire egyutas termékeket takarnak majd

A csatlakozás költségei

A DRS-rendszer keretében a gyártók két fő díjtípust fizetnek a MOHU-nak, a csatlakozási és a szolgáltatási díjat, a vevőktől beérkező visszaváltási díjat továbbutalják.

A visszaváltási díj mértéke 50 Ft a rendelettervezet szerint. Várhatóan nem terheli majd áfa, de nem áfamentes a folyamat: a MOHU fizeti be az áfát a vissza nem váltott volumenegyenleg alapján. Ennek a folyamatnak a részletszabályait még nem hirdették ki. A visszaváltási díj összegét a számlán/nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. A gyártói fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap utolsó napja.

A csatlakozási díjat (Ft/db forgalomba hozott termék után) az első forgalomba hozók fizetik a MOHU felé. Ennek célja a MOHU beruházási költségeinek térítése. A díj mértéke csomagolóanyag-típusonként lesz differenciálva, és 5 évig kell fizetni, negyedévente.

A szolgáltatási díjat (Ft/db forgalomba hozott termék után) ugyancsak az első forgalomba hozók fizetik a MOHU felé a MOHU működési költségeinek térítésére. A rendszer indulásakor egységes lesz, a későbbi évek tervei között szerepel a terméktípusonkénti differenciálása. Ez is negyedévente fizetendő.

A kezelési díjat a MOHU fizeti a visszaváltási pont üzemeltetőinek. Célja a visszaváltáshoz kapcsolódó költségek, például az RVM-üzemeltetés térítése. Mértéke még nem ismert.

DRS – jelölés és azonosítás

A DRS-rendszer elsődlegesen EAN-azonosításra fog épülni. A visszaváltási díjas termékeket az alábbi két elem azonosítja, a logó és az EAN/GTIN kód. A logóra vonatkozóan a rendeletben minimum méreteket határoztak meg, ettől méretben csak felfele lehet eltérni. Tartalmazza a visszaváltási díj mértékét, ami egyutas esetén 50 Ft, többutas termék esetén a gyártó által meghatározott összeg.

A kódok egyutas termékek esetében eltérőek a jelenlegi „nem visszaváltási díjas” csomagolásoktól, többutasoknál viszont megegyezik a jelenleg használatos kóddal. A GS1 bocsátja ki.

– A MOHU honlapján elérhető egy jelölési útmutató, amelyben részletes leírást ad arra vonatkozólag, hogyan kerüljön mind az EAN, mind a logó megfelelően elhelyezésre az italcsomagoláson – tudtuk meg Bárdos Enikőtől.

A DRS-rendszerre való átállás átmeneti időszaka 2024. június 30-ig tart. Az átmenti időszak alatt a korábbi, még nem DRS-logóval és EAN-nal ellátott termékeket is forgalomba lehet hozni. Azt követően a nem DRS-jelölt termékek első forgalomba hozatala már nem lesz lehetséges, de további forgalmazásuk, „kifuttatásuk” még igen.

– Azoknak a kereskedőknek, akik most szeretnének csatlakozni mint átvételi pont, 2024. januárban még nem lesz gépük, ettől függetlenül szükséges jelentkezniük. A rendszer 2000 géppel indul, de a cél a 6000 automata eléré se. Kézi visszaváltás nem lesz még januárban, pár hónap késéssel indul. Visszaváltási pont egyutas csomagolást csak MOHU szerződéskötés után válthat vissza. A regisztrációra beküldött mintákat, adatokat a MOHU 45 nap átfutási idővel hagyja jóvá – emelte ki Varga Bálint.

Gyártói és kereskedői feladatok és kockázatok

A visszaváltási díjas átállás a kereskedő és italgyártó cégek számára komplex folyamatokat és sok érintett szervezeti egységet fog érinteni.

A jogi osztály felelős a koncesszorral való szerződéskötésért, illetve a vevőoldali szerződések és ÁSZF-módosításokért. Az IT feladata lesz a fejlesztések specifikálása és implementálása, a szállítólevél- és számlasablon módosítása, valamint a tapadó göngyöleg kezelése és implementálása, az automaták informatikai kiszolgálása és a manuális visszaváltási folyamat támogatása. A controlling, pénzügy és számvitel feladatkörébe tartozik többek között a pénzügyi hatások szimulációja, tervezése, illetve a DRS könyvelési és beszámolási folyamatok kialakítása.

– Az ellátási lánc felelős a termékregisztrációért a MOHU DRS-rendszerében, a készáruraktár ideiglenes bővítéséért, a cikkek be- és kivezetéséért a csomagolás módosítása miatt, a csomagolóanyagok és a visszaváltási díj nélküli termékek kifuttatásáért. A beszerzés, kategóriamenedzsment szerepe is jelentős, ugyanis hozzájuk tartozik a keresletváltozás tervezése és szimulációja, a teljes szortiment kiskereskedelmi újralistázása az EAN-kód és a tapadó göngyöleg változása miatt, valamint a saját márkás termékek átállási folyamatainak menedzselése – mutatott rá Varga Bálint.

Az értékesítés oldalán ugyancsak a keresletváltozás tervezése és szimulációja válik kiemelten fontossá, emellett a teljes szortiment kiskereskedelmi újralistázása, az automaták fogadására történő átalakítás és a manuális folyamatok kialakítása is teendőik közé tartozik. A marketing pedig a címketervezést és a fogyasztói kommunikációt végzi.

A feladatok mellett kockázatok is akadnak. Fontos, hogy a gyártók úgy tervezzék az EAN-kódok cseréjét, a csomagolási dizájnváltásokat, a regisztrációt, illetve ennek jóváhagyását is a MOHU által, hogy az átmeneti időszak vége (2024. június 30.) előtt legyen elegendő idő a csomagolóanyagokat, címkéket és a késztermékeket legyártani és a kereskedelemben az új EAN-nal belistázni.

A visszagyűjtés is tartogat kockázatokat, amelyek főleg kereskedői oldalról jelennek meg. Ha kevés a visszavételi pont, ha túlterheltek az automaták vagy esetleg a vásárlói informáltság alacsony, ezek mind különböző vásárlói frusztrációkban jelenhetnek meg, ami valószínűleg nemcsak a kereskedő, hanem akár az adott márka irányában is lecsapódhat.

– Szintén problémákat okozhat az árnövekedés, főleg a rendszer indulása idején, amikor még alacsony lesz a visszaváltási arány. Lehetnek olyan fogyasztók, akik áremelkedésnek érzékelik azt a plusz 50 forintos visszaváltási díjat, és emiatt potenciálisan csökkenthetik a kategóriafogyasztásukat, így erre is fel kell készülni a különböző értékesítési tervezéskor – hívta fel a figyelmet Varga Bálint. //