Raiffeisen: csúcson a gazdasági növekedés

Csúcson van a magyar gazdasági növekedés, az első negyedéves GDP-bővülés 5 százalék körül lehetett – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hétfőn Budapesten a hitelintézet elemzői tájékoztatóján.

Elmondta: a GDP növekedésében erősödhet a lakossági fogyasztás és a beruházások szerepe. Török Zoltán szerint az első negyedév után „a növekedésben már csak lefelé vihet az út”.
A Raiffeisen Bank 4 százalék körüli GDP-bővülést vár az idei évre.
A vezető elemző szerint az euró/forint árfolyam 310-315 forint körül mozoghat egész évben, az infláció 2,3-2,4 százalék lehet.
Török Zoltán kifejtette: az első negyedévben az államháztartásban a pénzforgalmi hiány ugyan megugrott, de ennek GDP-arányos mértéke szinte minden előző választási év első negyedévében ugyancsak magas volt. Így 2010-ben, 2014-ben is ez zajlott le, később csökkenő tendenciát mutatott a hiány, így különösebben nincs ok aggodalomra. Úgy ítélte meg, hogy az államháztartási hiány idén a 2-2,5 százalékos tartományban marad.
A nettó export bővül, aminek a külső, európai üzleti környezet is kedvez, emellett pozitív jelenség, hogy az export növekedésében nemcsak az autóipari cégek kivitele játszik fontos szerepet. A növekedés alakulásában fontos az is, hogy az építőipar „kirobbanó formában van”, megnőtt a kiadott építési engedélyek száma – mondta az elemző.
Szólt arról is, hogy a növekedést segítheti a jegybank monetáris politikája is. Véleménye szerint a következő két évben sem éri el a hazai infláció a célnak tekintett 3 százalékos szintet.
A hazai magas növekedési trendet támogatja továbbá, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB)tevékenységében megmarad az együttműködés, a gazdaságpolitika alakításában segítik majd egymást.
Rámutatott: az MNB-ben sok olyan tanulmány, elképzelés született a közelmúltban, amely a kormány gazdaságpolitikájának része lehet.
A vezető elemző szerint a következő években a banki hitelezés felfutása a gazdasági növekedés egyik pillére lehet, 2020-ig a bankok hitelállományában jelentős bővülés következhet be.
A makrogazdasági folyamatok kedvező alakulása újabb felminősítéseket eredményezhet, ez olcsóbbá teszi majd az államadósság finanszírozását – jegyezte meg.
Török Zoltán számít arra is, hogy az adózás terén bekövetkező változtatásokkal segítik majd a hazai vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek tevékenységének bővülését, a következő években az ország versenyképességének erősítése kerül a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek fókuszába.
Kérdésre elmondta: az MNB első alapkamat-emelése csak 2019 végén várható. (MTI)