PwC Global CEO Survey: újratervezés van

A cikk a Trade magazin 2025/2-3. lapszámában olvasható.

A 2024. október 1. és november 8. között 109 országban 4701 vezérigazgató részvételével készült kutatás kapcsán Mohamed Kande, a PwC globális vezetője elmondta: a vezérigazgatók optimisták, de tisztában vannak azzal, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem lehetséges. A fokozódó optimizmus mögött olyan tényezők állhatnak, mint az ellátási láncok helyreállása, a vállalatok agilisabb alkalmazkodása és a technológiai fejlesztések gyorsabb üteme, amelyek együttesen támogathatják a gazdaság gyorsabb növekedését. Ez a bizakodás különösen fontos a globális gazdasági kihívások, például az infláció és a geopolitikai bizonytalanságok közepette.

A megújulás elkerülhetetlen

A pozitív hangulat a CEO-k körében különösen erős a technológiai és ingatlan szektorokban, ahol a vezetők 61%-a tervezi a munkaerő bővítését. A magántőke (52%), valamint a gyógyszeripar és élettudományok (51%) területén is jelentős növekedési szándék figyelhető meg. A vezérigazgatók 38%-a jelezte, hogy vállalata az elmúlt öt évben új ágazatokban kezdett tevékenykedni. Az új üzletágakból származó bevételek azonban átlagosan csak a teljes bevétel 7%-át tették ki.

A felmérés szerint a vezérigazgatók 42%-a úgy látja, hogy cége jelenlegi formájában nem lesz életképes egy évtized múlva, ha nem hajt végre jelentős átalakításokat. A vezérigazgatók közel kétharmada (63%) számolt be arról, hogy legalább egy jelentős lépést tett annak érdekében az elmúlt öt évben, hogy megváltoztassa vállalatának értékteremtési, -szolgáltatási és -megragadási módját. A leggyakoribb átalakítási intézkedések közé tartozik az új termékek és szolgáltatások fejlesztése, valamint az új ügyfélcsoportok megcélzása.

Kevesebb vállalat hajtott végre olyan intézkedéseket, amelyek általában nagyobb nehézséggel járnak – például új piaci értékesítési csatornák bevezetése, új árképzési modellek alkalmazása, vagy más szervezetekkel való együttműködés új ökoszisztémák létrehozása érdekében. Érdekesség ugyanakkor, hogy azok a vállalatok, amelyek a felsoroltak közül több reformot is bevezettek, jellemzően nagyobb nyereséget is értek el.

A megújulás tempója ugyanakkor még mindig lassú. A vállalatvezetők fele csupán erőforrásainak 10%-át csoportosítja át évente, míg kétharmaduk ezt a rátát 20%-nál kevesebbre teszi.

Átrendeződés indul, amit az AI és a klímaváltozás indukál

Iparágakon átívelő partnerségek

Az iparági átrendeződés a következő évtizedben felgyorsul. A vezérigazgatók számára a kihívás abban rejlik, hogy képet alkossanak arról az ökoszisztémáról, amelyben vállalatuk a jövőben működni fog. Ez azt jelenti, hogy alaposan át kell gondolniuk a megatrendek – különösen, de nem kizárólag az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia – hatásait, azt, hogy hogyan változnak majd az ügyféligények, miként alakulnak át az értékláncok, és milyen szerepeket töltenek be az egyes vállalati típusok.

Tracy Robinson, a CN Rail vezérigazgatója szerint a vasutaknak a jövőben például az ellátási lánc teljes integrációjával, gyors és megbízható szolgáltatási csomagok kialakításával a kamionokhoz hasonlóvá kell válniuk, ami nemcsak a gazdaságra, hanem a kibocsátás csökkentésére is pozitív hatással lehet. A szövetségek és partnerségek kulcsfontosságúak más iparágakban is a bevétel szempontjából. Ugyanakkor az ügyvezetői csapaton belül új szakértelemre is szükség lehet, egy-két új funkcionális vezető felvétele soha nem jelent teljes megoldást. Az iparági átrendeződés irányítása a felső vezetés egészének feladata, amelyhez erős igazgatótanácsi támogatásra van szükség.

Az AI nem csökkenti a dolgozói létszámot

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) kézzelfogható előnyöket hozott a vállalatok számára: 56% hatékonyságnövekedésről, 34% jövedelmezőségi javulásról, 32% pedig bevételnövekedésről számolt be. Az előzetes elvárások azonban magasabbak voltak: egy éve még 46% várt jövedelmezőségi javulást, ami végül alacsonyabb arányban valósult meg.

A GenAI alkalmazásának egyik fő akadálya a technológiába vetett bizalom hiánya. Mindössze a vezérigazgatók egyharmada érzi magát magabiztosnak abban, hogy a GenAI-t integrálja a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba. Ennek ellenére az optimizmus növekszik: 49% vár jövedelmezőségnövekedést a következő 12 hónapban a GenAI alkalmazásának köszönhetően.

Fontos tény, hogy a GenAI nem vezetett a dolgozói létszám csökkenéséhez. Sőt, 17% inkább növekedést tapasztalt. Csökkenést csak 13% jelzett, leginkább a biztosítási, kiskereskedelmi, gyógyszeripari és élettudományi szektorokban volt jellemző ez a trend. Ez arra utal, hogy a technológia inkább kiegészíti a munkaerőt, mintsem helyettesíti azt.

Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa szerint a vezetők ma már érettebben kezelik az AI lehetőségeit, és tudatosabb stratégiát alkalmaznak bevezetésére.

A kiskereskedelem az egyik olyan szektor, ahol enyhén csökkent a dolgozói létszám az AI miatt

A főbb aggodalmak

A legnagyobb aggodalom a makrogazdasági volatilitás (29%), amelyet szorosan követ az infláció (27%). A kiberkockázatok (24%) és a kulcsfontosságú képességekkel rendelkező munkavállalók alacsonyabb elérhetősége (23%) szintén kiemelt fenyegetések. A geopolitikai konfliktusok (22%), a technológiai zavarok (20%), az éghajlatváltozás (14%) és a társadalmi egyenlőtlenségek (7%) szintén fontos tényezőként szerepelnek a vezérigazgatók prioritásai között.

Regionális szinten eltérő kihívások dominálnak. A geopolitikai konfliktusok leginkább a Közel-Keleten okoznak nyugtalanságot, ahol a vezérigazgatók 41%-a említette ezt fő problémaként. Hasonlóan magas ez az arány Közép- és Kelet-Európában, ahol a vezetők 34%-a tartja ezt fenyegetésnek. Afrikában az infláció a legnagyobb aggodalomra okot adó tényező, amelyet a vezetők 39%-a jelölt meg.

Ezek az aggodalmak rávilágítanak arra, hogy a gazdasági környezet instabilitása, valamint az emelkedő árak milyen kihívásokat jelentenek a vállalatok számára. A globális vezetők szerint ezek a tényezők nemcsak rövid, hanem hosszabb távon is jelentős akadályokat állíthatnak a növekedés és az innováció útjába.

A klímainnováció is fontos

A felmérés szerint az éghajlatváltozás elleni lépések nemcsak fenntarthatóbbá teszik a vállalatokat, de gazdaságilag is megtérülnek. Az elmúlt öt évben a vezérigazgatók 33%-a tapasztalt bevételnövekedést az éghajlatbarát beruházások eredményeként, míg csak 5% számolt be bevételcsökkenésről. Emellett közel kétharmaduk szerint ezek a beruházások csökkentették a költségeket, vagy nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%). Ez arra utal, hogy a vállalatoknak egyre inkább tudatosan kell navigálniuk a bonyolult szabályozási környezetben a fenntarthatósági célok elérése érdekében. //