Privát találkozó Amszterdamban

Leginkább kis- és középvállalkozások látják Magyarországról értelmét annak, hogy bekapcsolódjanak a kereskedelmi márkák gyártásának nemzetközi vérkeringésébe. A május végi, amszterdami világkiállításon 70 ország 1600 vállalata 3100 standon mutatta be termékeit. Magyarországról olyan sokan érdeklődtek, hogy az AMC az eredetileg tervezett 100 helyett 162 négyzetmétert bérelt ki a tizenhat hazai élelmiszergyártó vállalkozás számára. Munkatársunk helyszíni riportja.Tavalyi és idei tapasztalatait Pavlova Olga, a Detki Keksz Édesipari Kft. igazgatója így foglalja össze:
– Egy ilyen vásáron meg lehet ismerkedni új kereskedőkkel, és rengeteg ötletet találok a további fejlődéshez. Múlt évben négy másik magyar céggel összefogtunk, és úgy jelentünk meg közös standon. Kedvező tapasztalataink alapján kezdeményeztük, hogy az Agrármarketing Centrum ez évben támogassa a magyar vállalatok idei kiállítását. Szerencsére sikerült.

Felmérések a PL fellendüléséről
A Kereskedelmi Márkás Termékek Gyártóinak Szervezetét (PLMA) 1979-ben alapították. Tagjait 60 országból 3200 vállalkozás alkotja. Évente rendeznek bemutatkozó vásárokat Európában, az USA-ban és Ázsiában.
Kiállítani csak tagcégeknek szabad, akik évi 1000 euró tagsági díjjal vásárolják meg a jogosultságot. A magyarok részére a stand költségeit idén az AMC fedezte.
A kétnapos amszterdami vásárt megelőző napon a PLMA szemináriumot rendezett a kereskedelmi márkák legújabb trendjeiről. Brian Sharoff, a PLMA elnöke Nielsen-statisztikák alapján ismertette az ágazat kedvezőnek látszó kilátásait.
A kiskereskedelmi forgalomból a saját márkák Svájcban érik el a legmagasabb piaci részesedést: mennyiségben 53, értékben 46 százalékkal. Az EU-tagországok toplistáját mennyiségben Nagy-Britannia vezeti (a saját márkák 43 százalékos piaci részesedésével), Belgium (42), Németország (39), Spanyolország (35) és Franciaország (34) előtt.
Közép- és Kelet-Európában Szlovákia az éllovas, 34 százalékos mutatójával.
Magyarországon élelmiszernél 18, háztartási vegyi árunál 13 százalék jutott a kereskedelmi márkákra tavaly, a Nielsen adatai szerint. Előbbinél 3, utóbbinál 2 százalékpontos növekedést regisztrált a piackutató az előző évhez képest.
A trend mindenütt növekedést mutat. A legnagyobb európai piacokon évente 1-3 százalékponttal emelkedik a saját márkák piaci részesedése.

Odafigyelésből lesz a gyakori vásárlás
Hogyan ítélik meg a fogyasztók a kereskedelmi márkákat? Erről a három legnagyobb nyugat-európai országban, Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában végeztetett kutatást a PLMA.
A figyelemre méltó eredmények közé tartozik többek között, hogy mindhárom országban különböző kiskereskedelmi modell működik. Közös azonban, hogy a kereskedelmi márkák forgalma mindenütt növekszik.
Ugyanakkor a vásárlók egyre nagyobb aránya figyel oda a láncok saját márkás termékeire. Ennek egyik következménye, hogy nő a saját márkás terméket gyakran vásárlók száma.
A németek többsége, a britek és franciák kisebbik fele gondolja azt, hogy a saját márkás élelmiszerek ugyanúgy ízlenek, mint az „A” márkásak. A jövőről a németek egyharmada, a franciák és britek egyhatoda mondja, hogy a jelenleginél több saját márkás árucikket vásárol majd.
Különösen a fiatal, 16–24 éves korosztály fogékony: saját márkás terméket az átlagosnál gyakrabban vásárol, és jobban oda is figyel erre a termékcsoportra.
A szeminárium egyik előadása a csomagolás tudományára hívta fel a figyelmet: „Hogyan hozzunk létre egy kereskedelmi márka számára sikeres csomagolást?” Első lecke a figyelem felkeltése. Második a termék világos üzenetének közvetítése. Harmadik mozzanat a meggyőzés. Az előadás konklúziója egy mondatban: Érzékelés = vásárlási döntés.
A fejlődés fő iránya itt is kelet felé mutat. A befejező előadás ugyanis a kínai piac lehetőségeit taglalta a saját márkák gyártóinak szempontjából.

Mirsa az „innovációs döntőben”
Az elméletet követte a gyakorlat. A világszerte kifejlesztett új termékeket és csomagolásokat speciális kiállításon, a „PLMA Ötletek Szupermarketjében” mutatták be. Több mint 50 kereskedelmi vállalat tette közszemlére innovatív kereskedelmi márkáit, valamennyi földrészt képviselve.
Gyakran vezetett utam a különleges szupermarket felé, és ott mindig tömeget láttam. A látogatók többsége hosszan, tüzetesen vizsgálódott a vitrineknél.
Idén először marketingtémák szerint csoportosították az újdonságokat. Többek között egészség, wellness, bio, gyerekek, egészség és szépség, prémium állateledel és bor állt a figyelem központjában.
Magyar termékeket is felfedeztünk itt, a bejárattól mindjárt jobbra, az első vitrinben. Bejutott az „innovációk nemzetközi döntőjébe” a hazai hűtőipar megbízható szereplője, a Mirsa Pest megyei Hűtőipari Rt. gyorsfagyasztott kerti mix zöldsége, negyedelt őszibarackja és aprított kaporja.
Losó József elnök-vezérigazgató a Mirsa standján elmondta, hogy az elmúlt tizenkét hónap során tizenkét új termékkel léptek a piacra. Abból nyolcat neveztek be az ötletek amszterdami szupermarketjébe, és a három zsűri végül ezt a három újdonságot választotta ki:
– A kerti mix azért különleges, mert apró karfiolt is tartalmaz, amelynél nem szokás a gyorsfagyasztás, mert különleges technológiát igényel. Hozzáadva vajat és fűszereket, mikróban három-négy perc alatt főétel is készíthető belőle, de köretnek is jó. A negyedelt őszibarack is ritka termék, mert a gyümölcs nagy víztartalma miatt bonyolult a fagyasztása. Nehéz elérni, hogy a felengedés után is megmaradjon a forma és az ízhatás. Ezt egy külföldi vevő kívánságára kezdtük el gyártani. Az aprított kaprot szintén egyedi technológiával fagyasztjuk, amellyel az íz mellett megőrizzük a növény illatanyagát is.

Detki Keksz és Szilas Food
Pavlova Olga szintén a kényelemre fokuszáló újdonságokra hívta fel a figyelmet. Többek között „Villámkonyha” néven könnyen elkészíthető keksztekercs vagy kókuszgolyó minden összetevőjét tartalmazó dobozokat állított ki.
– Csak tej és víz kell hozzá, hogy otthon akár egy férj is olyan gyorsan, mint a villám elkészítsen egy finom süteményt – fogalmazza meg tömören a termék előnyét.
Amíg beszélgetünk, szőke hölgy érdeklődik a Detki Keksz szortimentje iránt. Bemutatkozáskor kiderül, hogy lengyel, a Tesco közép-európai kekszbeszerzője. Felírja a céginformációkat, névjegyet ad, és azzal búcsúzik, hogy a következő tenderre a Detki Kekszet is meghívják majd.
Szintén 2 milliárd forint körüli éves forgalmat bonyolít le a Szilas Food, amelynek standján Imre József ügyvezető igazgatóval mérlegeltük a lehetőségeket. Lucullus márkájú monó és keverék fűszereik a portfólió leghangsúlyosabb termékei. Azonkívül salátaöntetek és szintén Lucullus márkájú újdonságaik, különböző gyorspácok alkotják kínálatuk fontosabb részét.
Némi gyakorlatot szereztek már saját márkás termékek gyártásában. Kicsi az exportjuk, szívesen növelnék. De fókuszban a hazai pozíciók megtartása áll.

Szokatlan diszkréció
Dobrotka Zsuzsa, a közös magyar megjelenést szervező AMC marketingkommunikációs csoportvezetője az információs pultnál érdekes könyvecskét mutat. 100 oldalon felsorolják öt földrész 90 országának kereskedelmi vállalataitól a vásárra látogatóként jelentkezett beszerzők nevét, tevékenységi területét és elérhetőségét. A kiadványt egy hónappal korábban elküldték a kiállítóknak, hogy felkészülhessenek.
A vásár szervezői a látogatók számáról nem adtak ki tájékoztatást. Becslésünk szerint a két nap összesen 20-25 ezren látogattak ki a szigorúan szakmai rendezvényre. A meghívott kereskedők ingyen léphettek be. Egyébként a kétnapos bérlet 170 euróba került.
A PLMA sajátosságaihoz tartozik a szokatlan diszkréció. Ennek jegyében az AMC-től előre elkérték a magyar kiállítás alaprajzait a rendezők. Ugyanis előre gondoskodtak arról, hogy konkurens kategóriák gyártói még csak ne is lássák, hogy a szomszédban éppen kivel tárgyalnak a versenytársak. Így például az egyik magyar édességgyártó cég helyét meg kellett változtatni, mert beleesett volna egy hasonló profilú szlovák cég látóterébe.
Az újságírók tájékoztatása szintén eltér a többi nagy élelmiszervásár részletekbe menő információitól. Csak felsorolják a résztvevőket, de számukra, súlyukra csak a kiállítás alapos megtekintése alapján lehet következtetni. Így szembetűnt a német kis- és középvállalatok nagy számban történő nyomulása, régiónkból pedig Csehországot kétszer annyi cég képviselte, mint Magyarországot. A kategóriáknál nehéz különbséget tenni. Private label vonalon egy a jelszó: „Minden eladó.”
Bajai Ernő