Prémiumként eladott takarmánygyümölcs: kettős minőség Romániában, reputációs kockázat a régióban

Paul Anghel, az ANPC vezérigazgatója szerint különösen a kisméretű, ízben és beltartalomban gyenge citromok és narancsok esetében tapasztalható rendszeres félreminősítés. Az uniós kereskedelmi szabványok világosan rögzítik az étkezési és ipari célú gyümölcsök közötti különbséget, ennek ellenére a gyakorlatban ezek az elválasztóvonalak elmosódnak.

Ellátási lánc: papíron takarmány, a boltban prémium

A hatóság tapasztalatai szerint a problémát nem elszigetelt visszaélések okozzák, hanem rendszerszintű gyakorlat alakult ki az import–nagykereskedelem–kiskereskedelem tengelyén. A papíron feldolgozásra vagy takarmányozásra behozott tételek jelentős része a frissáru-szekciókban végzi, miközben a nyugat-európai piacokon már leselejtezett árukat keleti tagállamokban próbálják értékesíteni.

A román piac erős árérzékenysége, valamint a hiányos vagy következetlen hatósági ellenőrzés együttesen ösztönzi a kereskedelmi láncokat arra, hogy alacsonyabb beszerzési árú, gyengébb minőségű gyümölcsöt kínáljanak „első osztályú” címkével. Eközben a magasabb minőségű tételek döntően Nyugat-Európában találnak gazdára.

Kettős minőség: régi vita, új köntösben

A jelenség nem előzmény nélküli. Több kelet-európai tagállam – köztük korábban Magyarország is – uniós szinten sürgette fellépést az élelmiszerek kettős minősége ellen. Ennek eredményeként az EU fogyasztóvédelmi szabályozása kimondja: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha azonos márkanév alatt lényegesen eltérő minőségű termékeket hoznak forgalomba indoklás nélkül.

A citrusgyümölcsök esetében azonban a probléma nehezebben tetten érhető, mivel nem azonos márkák eltérő receptúrájáról, hanem minőségi besorolás manipulálásáról van szó. Ez jogi és ellenőrzési szempontból is összetettebb kihívást jelent.

Kockázatok a kereskedelem számára

A gyakorlat rövid távon költségelőnyt hozhat a láncoknak, hosszabb távon azonban komoly reputációs és szabályozási kockázatot hordoz. A fogyasztói bizalom sérülése, a hatósági szigorítások lehetősége, valamint az esetleges uniós szintű fellépés mind olyan tényezők, amelyek a teljes ellátási láncot érinthetik.

A szakértők szerint a helyzet kezelése csak kétoldalú megközelítéssel lehetséges: egyrészt következetesebb hatósági ellenőrzésekre van szükség, másrészt a vásárlói tudatosság erősítésére. Amíg az ár marad az elsődleges döntési szempont, addig a gyengébb minőségű termékeknek piaca lesz – akár prémium címkével is.

A román példa figyelmeztetés a régió egészének: az élelmiszer-minőség kérdése nem csupán fogyasztóvédelmi ügy, hanem versenyképességi és bizalmi kérdés is a közép-kelet-európai kiskereskedelem számára.