Prémium minőségű termék a magyar borecet
Ha nem is vagyunk még azonos súlycsoportban a modenai balzsamecettel, Magyarország is méltán büszkélkedhet prémium kategóriájú borecettel, gyümölcsecettel – többek közt ennek a köztudatba emelésén dolgozik a Bor- és Gyümölcsecetgyártók Egyesülete.
A frissen megalakult szervezet már jelenleg is több mint 10 tagot számlál, köztük olyan jól ismert nevekkel, mint a Dobogó Pincészet, Ráspi, azaz Horváth József, vagy az Agárdi Pálinkafőzde.
A valódi bor-és gyümölcsecet-használatnak ősi tradíciója van Magyarországon, mely mára feledésbe merült. A 19. század végéig a zamatos gyümölcsecet a háztartások alapvető ételízesítőjének, tartósítószerének és orvosságának számított. Az egyesület célja, hogy összefogással újraélessze ezt a tradíciót, megújítsa a magyar ecetipart és visszahozza a köztudatba a minőségi bor- és gyümölcseceteket. – foglalta össze az egyesület küldetését Formanek Ferenc, az egyesület elnöke. Ma a forgalomban lévő ecetek többsége biomasszából vagy kőolajszármazékból készül, mégis előfordul, hogy úgy jelennek meg a boltok polcain, mint valódi gyümölcsből készült ecetek. Ezek mindig tartalmaznak valamilyen hozzáadott adalékanyagot, pl. cukrot, amitől édesebb lesz a termék, vagy ízfokozót, amitől megkapja a gyümölcsös jelleget az ecet. Ezért a szervezet rögzíteni kívánja a bor- és gyümölcsecet gyártás szabályait, megakadályozva ezzel azt, hogy biológiai erjesztésű ecetet elő lehessen állítani mesterséges alapanyagból. A borokhoz hasonlóan meg kívánják határozni az előállítás körülményeit (az összetevők mennyiségét, az eljárást). El szeretnék érni, hogy csak helyi termelők borából készült borecet kaphasson például tokaji, szekszárdi, egri védjegyet. Fontosnak tartják továbbá a különböző minőségű borecetek minősítési kategóriákba sorolását.
Az egyesület olyan gyártókat vesz fel soraiba, akik célkitűzéseként szerepel, hogy kizárólag biológiai úton, eredeti alapanyagból készítsenek bor- vagy gyümölcsecetet hozzáadott adalékanyagok nélkül. Szabó László, az egyesület alelnöke és az Agárdi Pálinkafőzde ügyvezetője így indokolta csatlakozásukat: – Ahogy a jó magyar pálinka, a kiváló minőségű bor- és gyümölcsecet is kizárólag első osztályú gyümölcsből készülhet. Fontosnak tartom, hogy részese legyek egy olyan együttműködésnek, mely főzdénkkel azonos értékeket képvisel.
Bizonyítékául annak, hogy a borecet méltán sorolható a prémium kategóriájú termékek közé, az egyesület egyik tagvállalatának terméke elnyerte a „Superior Taste Award 2012” díjat. A 13 európai kulináris intézettel együttműködő, brüsszeli központú International Taste and Quality Institute minden évben megrendezi nemzetközi ízpróbáját, mely során Európa 60 legnevesebb, Michelin csillagos séfjéből és sommelier-jéből álló független zsűri kóstolja és értékeli a megmérettetésre beküldött portékákat. A szigorú követelményeknek idén 752 termék tudott megfelelni, közöttük a Tokaji Borecet Manufaktúra Muskotály Borecete.
Jó lenne, ha a hazai ínyenc fogyasztók magától értetődően nyúlnának a hazai borecetekhez és gyümölcsecetekhez, amikor például salátát komponálnak. A borecet, gyümölcsecet persze nemcsak salátába való, egyaránt használható mártásokhoz, húsételekhez, akár desszertekhez is. Segal Viktor séf úgy látja: hazánk gasztronómiai kultúrájában javuló tendencia figyelhető meg. A biológiai erjesztésű magyar bor-és gyümölcsecetek prémium kategóriás termékek, amelyek méltán képviselhetik hazánkat a külföldi piacokon is.
A pálinkához hasonlóan a magyar minőségi borecet piaci helyzetének megváltoztatása nagy kihívás a szakma számára, amely közös akaratot, fegyelmezett összefogást, tudatos piaci munkát és nagy befektetést igényel. Az Agrármarketing Centrum az első lépések megtételénél kívánt segítséget nyújtani az egyesületnek – nyilatkozta Dr. Simon Péter, az Agrármarketing Centrum igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: magasabb növekedési pályára állhat a gazdaság
Magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság 2025-től – mondta…
Tovább olvasom >Sok sót tartalmaznak és drágák az új generációs növényi alapú húsok
Míg a növényi alapú húshelyettesítők nagy többsége a hússal szemben…
Tovább olvasom >