Pozitív meglepetést hozott a januári béremelkedés

Pozitív meglepetést okozott elemzőknek a bruttó bérek januári 10 százalékos növekedési üteme, mivel a piaci várakozás 8,5 százalék körüli volt. Idén éves átlagban 10 százalékkal nőhetnek a bérek a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10,0 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10,0 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a keresetek emelkedése 9,8 százalékos volt. A versenyszférában 9,0, a költségvetési szektorban 12,2 százalékkal emelkedtek a keresetek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött hétfői kommentárjában kiemelte, hogy a januári béradat azért is rendkívül fontos, mert az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal. Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, amelyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. Ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy idén átlagban kétszámjegyű is lehet a bérnövekedés üteme.
A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, mint a versenyszférában, a rendszeres kereset nőtt nagyobb ütemben, vagyis nem a prémiumok emelték a béreket – emelte ki az elemző.
Az adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindeközben január folyamán az alkalmazásban állók létszáma 4 százalékkal bővült, vagyis nem csak a bérek, de a foglalkoztatás is dinamikus emelkedést mutat. A foglalkoztatás tekintetében azonban kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése nyomán kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák – mutatott rá a Takarékbank elemzője. (MTI)