Potyautas a fintech-vonaton? – a Revolut kihúzhatja magát az ATM-telepítési kötelezettség alól

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 28. 10:40

Miközben a magyar bankok milliárdos költséggel építik készpénzkiadó automatáik hálózatát, a Revolut egyelőre kibújik a közteherviselés alól – állítja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője. Az idei évben komoly ATM-telepítési hullám indul Magyarországon a kormányzati célkitűzések mentén, de a neobankként működő Revolut nem számít magyarországi banknak, így nem vonatkoznak rá azok a szabályok, amelyek hazai versenytársait kötelezik a vidéki hálózat fejlesztésére.

826 ATM-et kellene telepítenie a Revolutnak, ha magyar bank lenne

A jelenlegi szabályozás értelmében a bankkártyákat kibocsátó pénzintézetek feladata biztosítani, hogy minden 2 000 fő feletti településen legyen ATM. Magyarországon 2022-ben 775 ilyen település volt, ezek közül 166-ban nem volt automata. Az MNB rendelete alapján a magyar bankok már el is kezdték a fejlesztést: 2024-re 279 új ATM került kihelyezésre, így a hálózat 5,7%-kal bővült, elérve az 5140 darabot.

A Revolut – bár már több mint 2 millió magyar ügyféllel rendelkezik – nem minősül magyar pénzintézetnek. Litvániában bejegyzett bankként nyújt határon átnyúló szolgáltatásokat, így nem köteles részt venni az infrastruktúra-építésben. Pedig a bankkártya-kibocsátások alapján, ha magyarországi bank lenne, 826 ATM-et kellene telepítenie, amelyek közül több mint 500-at vidéki településeken.

A tisztességes verseny kérdése

A szakértők szerint ez a helyzet komoly versenyelőnyt jelent a Revolut számára, amely így elkerüli az ATM-üzemeltetés és -telepítés költségeit, miközben ugyanazon ügyfélszegmenseket szolgálja ki, mint a hazai bankok. Ráadásul a havonta kétszer ingyenes készpénzfelvétel után fizetendő tranzakciós illetéket is a bankok viselik – ez 150 000 forintos készpénzfelvétel esetén 1350 forint. Ez is azt eredményezi, hogy az ATM-hálózat csak akkor térülhet meg, ha legalább 5000–8000 fő használ egy-egy gépet rendszeresen – a kisebb településeken ez nem valósul meg, mégis ott is ki kell építeni a rendszert.

A Revolut tranzakciói sem jelennek meg a magyar statisztikákban

Gergely Péter szerint további probléma, hogy a Revolut kártyás vásárlásai nincsenek jelen a jegybanki statisztikákban. Mivel a Revolut Litvániából kibocsátott kártyákat ad magyar ügyfeleinek, a Magyarországon végzett tranzakciókat a rendszer külföldi kártyás költésként tartja nyilván. Ez azért aggályos, mert a magyar statisztikákból nem követhető ki, milyen volumenű forgalmat generálnak ezek a kártyák – és így a tranzakciós illeték utáni adófizetés átláthatósága is csorbulhat.

A Revolut saját közlése szerint a magyar ügyfelek kártyahasználatának kétharmada belföldön történik, mégsem látható ennek arányos lenyomata az MNB vagy a KSH számaiban. 2023-hoz képest például a külföldi kártyákkal bonyolított vásárlások darabszáma csak 11 százalékkal nőtt, miközben a Revolut-kártyák elterjedtsége ennek többszörösét indokolná.

Precedenst teremthet Madrid és Barcelona

Noha a Revolut világszerte nem jeleskedik ATM-üzemeltetésben, idén első saját automatáit Madridban és Barcelonában tervezi elindítani. Ez akár precedenst is teremthet arra, hogy a fintech cégeket – ha jelentős ügyfélszámot érnek el egy országban – hasonló infrastruktúra-fejlesztési kötelezettségek terheljék, mint a helyi bankokat. Ennek hatása Magyarországon is érzékelhető lenne: ha a Revolut teljesítené a szabályozási követelményeket, az ország az 1 millió lakosra jutó ATM-ek tekintetében a 16. helyről a 10.-re lépne elő az EU-ban.

Kétszintű bankpiac alakulhat ki?

A jelenlegi helyzet éles kérdéseket vet fel a tisztességes piaci verseny és a közös teherviselés kapcsán. Miközben a magyar pénzintézetek kötelezően fejlesztik hálózatukat, és vállalják a tranzakciós illeték terheit, egy globális neobank minimális infrastrukturális hozzájárulással nyújt ugyanazokat a szolgáltatásokat.

A szakértők szerint ideje átgondolni, hogy a pénzügyi szolgáltatások új szereplői – különösen, ha már tömeges ügyfélbázissal rendelkeznek – milyen kötelezettségeket viseljenek a közös rendszerek fenntartásában. Különben a hazai bankrendszerben kettős mérce alakulhat ki – aminek a költségeit végső soron a magyar ügyfelek fizetik meg.