Pont a pontynak

(Fotó: Pixabay)

A konferencián az első előadás a pontyfélék ellátási láncának ázsiai, azon belül főként a kínai helyzetéről és trendjeiről szólt. Az ellátási láncban a genetikai alapok jelentőségét mutatja, hogy 2022-ben 288 új minősített halfajta volt Kínában, amelyen belül a pontyfélék száma 54-et számlált. Kínában a ponty az olcsóbb fajok közé tartozik, ezért nagyon fontos a hozzáadott érték növelése a szálkamentesség elérésével, magasabb feldolgozottsággal, új termékek előállításával.

Van mit javítani az akvakultúra arányán

A ponty globális akvakultúrában betöltött szerepéről szóló előadás rámutatott arra, hogy Európában az akvakultúra aránya igen csekély, mindössze 19 százalék, míg a világban – Ázsiának köszönhetően – az akvakultúra a haltermelés 49 százalékát adja a 2020. évi adatok alapján. Európában az édesvízi akvakultúra aránya nagyon alacsony, mindössze 12 százalékot tesz ki a teljes akvakultúra-termelésből. Európában az akvakultúrából származó fogyasztás mintegy 90 százalékát importból szerzik be. A ponty akvakultúra-termelése Kelet-Közép-Európában jellemző, ahol stagnál a termelés.

Körbejárták a pontytenyésztést

Az európai pontytenyésztés múltjával és jelenlegi irányaival, továbbá a fenntartható extenzív tavi akvakultúra aspektusaival is részletesen megismerkedhettek a résztvevők. A panelbeszélgetések során a következő témákat járták körbe a szakértők: Európa szerepének megerősítése a globális ponty akvakultúrában; tógazdálkodás mint európai örökség, nemzetközi elismerési lehetőségek megvitatása; innováció a pontytermelési rendszerek és technológiák fejlesztése érdekében az értéklánc mentén.

AKI PÁIR