„Plusz nullából” „mínusz nullába” kerül a húságazat

Néhány éve még félezernél is több vállalkozás foglalkozott húsipari tevékenységgel. Ma mintegy százötven vágással foglalkozó üzemet tartanak nyilván, és további kétszáz társaság végez feldolgozótevékenységet. A húsipari tevékenység egyre erősebben koncentrálódik. Jelentős változás az is, hogy a magyar húsipar 2005-től elveszítette nettó exportőri pozícióját. Az elmúlt évek jelentős változásokat hoztak a magyar húsipar életében – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Az elmúlt évek hazai folyamatainak és a növekvő élőállat- és húsimport következtében három éve exportőrből nettó sertésimportőr országgá vált Magyarország. Nemcsak hústermékeket, hanem élő és bontott sertéseket is importálnak a vállalkozások.
Az elnök szerint ennek is köszönhető, hogy a feldolgozóüzemek képesek életben maradni, miközben az alapanyagköltségeik növekedési üteme messze meghaladja a kiskereskedelmi forgalomban elérhető bevételnövekedést. Az első jelentős kihívást a tavalyi takarmányár-robbanás okozta. Ennek következményeként a tavalyi, kilónkénti, átlagosan 250-260 forintos sertésátvételi ár az idén a 340-350 forintos sávba emelkedett. Közben a húsipari ágazat átadási ára csak 5 százalékkal emelkedett. Tavaly a takarmányárak megduplázódása válsághelyzetbe hozta az ágazatot.

Nő a feldolgozott termékek kivitele
Hátrányos a feldolgozók számára az is, hogy ilyen méretű árnövekedést áthárítani nagyon nehéz. A takarmány- és ennek következményeként az állatárak jelentős megemelkedése, a húságazatban illegálisan működő feldolgozók piaci részesedésének növekedése, a belpiaci kereslet visszaesése, az erős forint okozta export-versenyképesség csökkenése együttesen azt eredményezheti, hogy az agrárkormányzat által mezőgazdasági preferenciaként kezelt magyar állattenyésztés és húsipar súlya nemhogy növekedne, de jelentősen csökken.
A nyár végén a szarvasmarhák száma 702 ezer volt, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 14 ezerrel mérséklődött, az utolsó 4 hónap alatt 7 ezerrel emelkedett. A tehénállomány (325 ezer) az elmúlt egy év során lényegében stagnált. A sertések száma 3,7 millió volt, 411 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Örvendetes azonban, hogy a tavaszi összeírás óta az állomány 51 ezerrel gyarapodott.
Az elnök becslése szerint idén mintegy 4,5-5 millió sertést vágnak majd le a hazai vágóhidakon. Azt azonban még pontosan nem tudni, hogy mekkora lesz az import részesedése. Az azonban örvendetes, hogy miközben növekszik az alapanyagimport, addig a mezőgazdaságban a húságazat az egyetlen, amelyik a hozzáadott értékű, feldolgozott termékeinek kivitelét növelni tudta.
A húsipar bruttó termelési értéke – ideértve a húskészítménygyártást is – jócskán 300 milliárd forint felett van.

Szakosodó vállalatok
A hazai sertéstartók számára kedvező lehet, hogy az unió régi tagállamaiban a nyár eleji adatok alapján valamivel visszaesik a sertéshústermelés. Ezért az év utolsó negyedében minden bizonnyal kisebb lesz a sertéskínálat, ami mérsékelheti a szezonálisan jellemző árcsökkenést, ugyanakkor az év végén az árak is magasabbak lesznek az egy évvel korábbinál.
Pénzügyi eredményesség tekintetében az ágazat továbbra is komoly problémákkal küzd: az átlagos jövedelmezőség alacsony. Éder Tamás szerint az elmúlt évet az iparág „plusz nullával” zárta, az idei eredmény azonban már „mínusz nulla” lesz. Jellemzőek a vállalatok reakciói is, sokan már képtelenek a költségeket csökkenteni, ezért inkább a szakosodást választják. Jól példázza ezt a folyamatot a Debreceni Hús Zrt. ügye is. A cégcsoport kétfelé vált, s a Debreceni Hússal együtt a Sole-Meat és a Csabahús a szlovák Penta-csoporthoz került, míg csak a Kapuvári Hús Zrt. maradt meg az eredeti tulajdonos felügyelete alatt. Közben egy korábbi fontos feldolgozó, a Pápai Hús Zrt. felszámolás alatt dolgozik.
Még mindig jellemző a magyar húsiparra, hogy a feketegazdaság részaránya 30 százalékra tehető, ami nagyban rontja a legálisan dolgozó üzemek lehetőségeit.
Éder Tamás szerint miközben csökken a vásárlóerő, arányaiban magas az áfa, akkor egyes feldolgozók, kereskedők és a fogyasztók érdeke összecseng: legyen olcsóbb a hús, még ha fekete is.
Tavaly a belföldi fogyasztás visszaesése mintegy 5 százalékos volt a legális hús- és húskészítmények piacán. Éder Tamás úgy véli, hogy a belföldi forgalom csökkenése főként a kereslet átstrukturálódásában mutatkozott meg, többen keresték az olcsó árut.