Plázastop helyett diszkontstop

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Népszabadságnak elküldött összesítéséből kiderül, a plázastop megszavazása óta eltelt kurta egy év alatt a Fidesz megtorpedózta a Lidl, illetve a többi német diszkontlánc további itteni terjeszkedését, ugyanakkor az utóbbi fél évben majd az összes kereskedelmi – vagy részben kereskedelmi célú – óriásberuházás, köztük hamisítatlan pláza is felmentést kapott a minisztertől.

Az elutasított beruházások jobbára középméretű, két- és négyezer négyzetméter közé eső üzletek – az egyetlen kivétel egy megtorpedózott, 62 ezer négyzetméteres kecskeméti bevásárlóközpont terve volt, de az elutasított beruházások között találunk termelői biopiacot is.

A  legnagyobb vesztes a Lidl, amelynek mind a 25 engedélykérelmét visszadobta a bizottság. Úgy tudni, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a szabványelutasítással: a kérvényezett beruházás többletforgalmat generál, ami „fokozott környezetterhelést” jelent a helyben élőknek, továbbá mivel az adott terület kiskereskedelmi infrastruktúrája kiépült, így ott a bizottság megítélése szerint „nem indokolt” újabb üzletet nyitni.

Ugyanakkor az utóbbi fél évben felmentést kapott beruházások között sorjáznak a sok tízezer négyzetméteres multifunkcionális kereskedelmi központok, plázák, nemritkán külföldi befektetőkkel a háttérben. A plázastopbizottság javaslatára Matolcsy György például utat adott a Mundónak, a lengyel Echo Investment plázájának.

Az NGM-nél mindezt azzal magyarázták, hogy a nagy, városközponti megaberuházások „a rossz állapotban levő terek, útvonalak felújítása révén csökkenti a zajterhelést, valamint a kereskedelmi építmény létesítésén felül infrastrukturális fejlesztés is megvalósul”.

A szaktárca összesítése szerint október közepéig 101 kérelmet bíráltak el, ebből 54-et utasítottak el, míg 47 esetben rábólintottak a beruházásra. További hat esetben megszüntették, háromnál pedig felfüggesztették az eljárást. Azaz: a bizottság átlagosan két munkanap alatt végére járt annak, hogy egy kereskedelmi beruházás milyen hatással lehet a környék életére. Ezt az ügymenetet a kereskedelmi piac ismerői komolytalannak tartják.

Nem egyértelmű azonban, hogy mindebből a hazai láncok – CBA, Coop, Reál, Arzenál – mennyit tudtak profitálni. A helyzetbe hozni kívánt hazai láncok – mint az a Gfk Hungária nemrégiben publikált piackutatásából kiderült – inkább csak a független kisboltok (azaz a mikrovállalkozások) rovására tudtak-tudnak terjeszkedni, ráadásul a kormány a plázastoppal a nyakába vett egy újabb brüsszeli vizsgálatot. (Batka Zoltán, Népszabadság)