Piros lámpát kapott a görög befektető: bizonytalanságban az Alföldi Tej jövője

Veszteséges működés, eladósodott cég

A székesfehérvári központú Alföldi Tej több mint 700 embert foglalkoztat, évi 270 millió liter tejet dolgoz fel két üzemben. 2024-ben 74,6 milliárd forintos árbevételt ért el, de 1,9 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, és közel 25 milliárdos kötelezettségállomány terheli. A társaság tulajdonosi köre magyar tejtermelő vállalatokból és szövetkezetekből áll, akik a görög ajánlatot mentőövnek tekintették.

Megtiltotta az állam az Alföldi Tej felvásárlását

A kormány indokai

A minisztérium közleménye szerint a hazai élelmiszer-ellátás biztonsága indokolta a vétó döntést. Az NGM arra hivatkozott, hogy az Alföldi a magyar nyerstej-felvásárlás mintegy 20 százalékát adja, és fennállt a veszélye, hogy külföldre kerül a nyers tej, míg a hazai boltokból eltűnhetnek ismert márkák. A tiltást lehetővé tevő jogszabály időközben hatályát vesztette, ám az eladók felajánlották az államnak a társaság megvásárlását a görög befektetővel azonos feltételekkel.

Nyitott kérdések a piacon

Az állami belépés valószínű, hiszen enélkül a vállalat pénzügyi helyzete könnyen ellehetetlenítené működését. Ugyanakkor kérdéses, hogy hosszú távon előnyös-e a szektornak, ha egy veszteséges cég állami kézben marad. Az iparági szereplők szerint a magyar tejipar egészére jellemző az alacsony jövedelmezőség és a magas importarány, miközben több nagy szereplő – Sole-Mizo, Tolnatej, Kőröstej, Friesland, Savencia – stabilan működik, és akár potenciális vevőként is szóba jöhet.

Az Alföldi Tej sorsa így továbbra is bizonytalan. A következő hónapok döntik el, hogy állami kézben marad-e, vagy új, stratégiai befektetőhöz kerül.