Pezsgő, virsli, házibuli: Szilveszter magyar módra

A magyarok számára a szilvesztert a pezsgő, a virsli és a házibuli jelenti. A virsli legyen bécsi roppanós mustárral; a házibuli pedig inkább beszélgetős összejövetel semmint táncos mulatság – derült ki a Kométa Mindennapok felmérésből*. A férfiak babonásabbak, mint a nők: minden második férfi azért eszik január 1-jén inkább sertéshúst, nehogy a hal vagy a szárnyas elvigye a szerencséjét.

Bár a magyarok háromnegyede (72%) azt vallja, hogy neki a karácsony az evésről, a szilveszter pedig a bulizásról szól, a többség mégis inkább a szolid ünneplést választja az év utolsó napján, a második gondolata a szilveszter kapcsán pedig a virsli. Ha szilveszter, akkor tízből kilenc magyarnak a pezsgő jut először eszébe, heten a virslivel, négyen pedig a házibulival kötik össze gondolatban az óév búcsúztatásának estéjét.
Minden második ember beszélgetős, társasozós összejöveteleken szereti tölteni a szilvesztert, zenés mulatságba a válaszadók közel negyede megy szívesen, honfitársaink másik negyede pedig inkább otthon marad és tévénézés közben köszön el az idei esztendőtől.

Roppanós bécsi, mustárral: a legnépszerűbb páros
A Kométa Mindennapok felmérés eredményei szerint alig van olyan ember, aki ne szeretné a virslit. A húsos finomság legnépszerűbb kísérője a mustár: a magyarok 72 százaléka csak mustárral, 13 százaléka pedig ketchuppal és mustárral eszi. Csak magában, szósz nélkül pusztán minden 100. ember tányérján jelenik meg a virsli. A majonéz és a majonézes torma népszerűbb kísérő, mint önmagában a ketchup: a válaszadók több mint hatoda majonézzel, míg simán ketchuppal csak minden 20. ember fogyasztja.
Legjobban a roppanós bécsit szeretjük (ötből négyen ezt választják), a második nagy kedvenc pedig a frankfurti virsli.

Frankfurtban bécsi, Bécsben frankfurti: egy kis virsli történelem
A frankfurti virsli kezdetleges formában már a 13. században megjelent. A nagy változást a virsli történelmében az 1805-ös év hozta. Ekkor Johann Georg Lahner Bécsbe utazva maga mögött hagyta a szigorú bajor céhszabályt, miszerint húsokat nem szabad keverni, és marha- valamint disznóhúsból összedolgozott masszához fűszereket és vizet adott, majd a pasztát juhbélbe töltötte és megfüstölte. Ezt a kétféle húst tartalmazó virslit nevezte bécsi frankfurtinak, amely II. Ferenc császárnak is az egyik kedvenc étele volt. A frankfurtiak ellenben átkeresztelték bécsi virslinek.

A minőség a kulcs
A válaszadók 93%-a szerint virsli nélkül nincs szilveszter. A roppanós finomság népszerűsége nem véletlen, hiszen amellett, hogy ízletes, könnyű elkészíteni és laktató is. Felhasználási módja szinte végtelen: főzhető és süthető is, önmagában és szószokkal is megállja a helyét, de a kísérletező kedvűek tehetik tésztabundába vagy akár lencsesalátába is. A magyarok kedvenc virslis étele a frankfurti leves (35%), de bármilyen főzelék mellé is szívesen fogyasztják (34%).

„Érdemes minél magasabb hústartalmú készítményt választani, a mennyiség helyett pedig a minőség lebegjen a szemünk előtt” – tanácsolja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Úgy tartja a mondás, hogy a malac az, amelyik kitúrja a földből a szerencsénket a jövő évre. Babonásoknak érdemes tehát sertéshúsból készült virslit választani.

A negyvenes férfiak a legbabonásabbak
Borsó, bab, lencse – ezeket mind ehetjük a babona szerint, hogy az új évben sok pénz álljon a házhoz. A Kométa felméréséből kiderül, hogy a közvélekedéssel ellentétben a férfiak babonásabbak, mint a nők azzal kapcsolatban, hogy mi kerülhet január elsején az asztalra. A válaszadó férfiak 52%-a kerüli a baromfit és a halat, nehogy elvigyék a szerencséjét. Ugyanez pusztán tízből négy nőről mondható el.
A legbabonásabb korosztály a negyveneseké: majdnem minden második válaszadó szem előtt tartja a menüválasztásnál a hiedelmeket. A 20-as korosztály viszont fütyül a babonákra: 85%-uk egyáltalán nem foglalkozik a szilveszteri étkezést övező mendemondákkal.

*A reprezentatív felmérés 1310 résztvevő megkérdezésével készült az internetet használó magyar lakosság körében 2019 novemberében. A Kométa Mindennapok felméréssorozat 2019 tavaszán indult, és az életünk olyan különböző területeit igyekszik feltérképezni, mint a táplálkozás, a testmozgás, a családi élet, a mindennapok és ünnepek.

A Kométa Magyarország egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalata. A cég Magyarország valamennyi vezető kereskedelmi láncának partnere és több mint 700 foglalkoztatottjával Kaposvár és Somogy megye egyik legnagyobb munkaadója. Az olasz családi tulajdonban álló vállalat beruházásainak összértéke az elmúlt 10 évben meghaladta a 8 milliárd forintot, 2018-ban 42 milliárd forint forgalmat ért el. Termékeit főként a hazai piacon értékesíti, de a világ több mint 40 országába is exportál. Kiemelt figyelmet fordít a korszerű táplálkozás elősegítésére. A Kométa termékei magas hústartalommal rendelkeznek, hozzáadott glutamát mentesek, szójamentesek, gluténmentesek és a termék típusától függően laktóz-, és tejfehérje mentesek. 2018 áprilisa óta termékei közel 70%-ának sótartalmát 25%-kal csökkentette.