Perlusz László: 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot

Perlusz László

– A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Ezzel a VOSZ beállt abba a sorba, amelyikben ott találjuk Parragh Lászlót és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Program, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összeségében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

– Mekkora lehetne a kamatszint 3,8 százalékos infláció mellett?

– Az alapkamatnak mindenképp 5 százalék alatt kellene lennie, erre jönnek még a kamatfelárak, így már beindulhatna a piaci hitelezés. Azt látjuk, hogy mind a magánszemélyeknél, ha nem is a fogyasztási hiteleknél, de a lakásépítési célú hitelezésnél bruttó 5 százalék körüli kamatszint lenne most az optimális, ahogy a kkv-knál is, mert ilyen kondíciókkal mind a lakosság, mind a vállalkozások bátran felvennének hitelt. A belföldi fogyasztás ezen a szinten már tudna növekedni. Hogy ennek ne legyen magas társadalmi költsége, ne a kamattámogatás tartsa életben a hiteleket, azt szeretnénk, ha minél előbb 5 százalék alá kerülne az alapkamat, így a bankoknak is lenne kitermelhető kamatmarzsa.

– Ez a VOSZ elvárása. De az nem eltántorító, hogy az infláció idei alakulása az év elején a bázishatás miatt alacsony lesz, de aztán valamennyit megint emelkedni fog az év második felétől? Minden elemző arra figyelmeztet, ha túlszalad a jegybank a kamatcsökkentés gyorsításával, azt a forint árfolyama sínyli majd meg. A vállalkozások szempontjából milyen mozgástér van a forint árfolyamát illetően? Milyen árfolyamot bírna el „könnyedén” a hazai vállalkozói szektor?

– Leszögezném, hogy nem egy-két hónapon belül kell elérni az 5 százalékot! Aki felelősen gondolkodik a magyar gazdaságról, az ilyenbe nem megy bele! Az alapkamat jelenlegi 9 százalékos szintje, szerintünk 2024 végére csökkenhetne 5 százalékra. Ehhez az is kell, hogy az infláció ne ugorjon 5 százalék fölé. Az MNB nyilván árgus szemekkel figyeli a helyzet alakulását, és ha lassítani kell a kamatszint csökkentésének gyorsításán, akkor majd megteszi azt. Az egyensúlyi kamatszintnél egyébként már csak az egyensúlyi árfolyamszintet nehezebb megbecsülni. A vállalkozói szféra szempontjából egy 400 forintos euróárfolyam közelebb áll az egyensúlyi szinthez, mint például a 350. A jelenlegi 390 forint körüli eurót még nem tartom tragikusnak, ha ez 400 forint körülire változik, az még segíti a gazdaságot, az exportot. Az export importtartalmát nem fogja annyira megdrágítani, hogy ellenkező hatást váltson ki. A 400 forintnál jóval magasabb euróárfolyam természetesen már zavarokat okozna.

– A jegybank korábbi monetáris politikájában változás állt be, ha indirekt módon is, de az árfolyam-gyengülés a meghatározó. Ha jól értem, a vállalkozások üdvözlik a gyengébb forintot?

– El kell fogadjuk, hogy a magyar gazdaság kitörési pontjai és lehetőségei a beruházás és az export lehetnek. Az exportot hátráltatná egy sokkal erősebb árfolyam. Magánemberként persze én is azt szeretem, ha nyaralni megyek, hogy a forintomért jó sok eurót vagy dollárt kapjak, de a gazdaság szempontjából ebben az évben egy enyhén gyengülő pálya mondható egyensúlynak. A forint reál felértékelődése az utóbbi időben kimondottan hátráltatta az export növekedését. Ismétlem: kis gyengülési pályának van még tere.

– Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

– Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– Januárban a Monetáris Tanácsnak csak két tagja szavazott a 100 bázispontos alapkamat-csökkentés mellett, a többiek a 75 bázispontos mérséklés mellett szavaztak. Mi változhatott egy hónap alatt, milyen információk érkezhettek?

– Gondolom, az infláció vártnál nagyobb csökkenése és toleranciasávba kerülése is szerepet játszhatott ebben, amire kevesen számítottak. Érkeznek az uniós források is, ami nem csak a vállalkozások, hanem az egész gazdaság szempontjából nagyon fontos. Hamarosan megnyílik egy 910 milliárd forintos keret, amelynek egyik felét vállalkozás-fejlesztésre, a másik felét foglalkoztatás-bővítésre lehet fordítani a következő években.

– A tavalyi gazdasági év elég rosszul sikerült. 2024-re milyenek a kilátások a vállalkozók számára?

– A VOSZ tavaly 0,5-0,6 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Nehéz kilábalási folyamatban vagyunk. Nem tudom, hogy a 7 éves EU-s tervezési ciklusban végül mekkora források érkeznek majd, mert a további források megnyílásához most valóban valamivel rosszabbak az esélyek. Ne felejtsük azt sem, hogy nyáron uniós választás lesz, és a világpolitikai helyzet szintén változhat.

– Mondhatjuk azt, hogy a korábbiakhoz képest a politikai kérdések nagyobb hatással vannak a gazdasági eredményekre?

– Bár ilyen elemzésünk nincs, úgy érzem a vállalkozóinkkal beszélgetve, hogy a politikai bizonytalanság rányomja bélyegét a gazdaságra. Mi azonban a gazdaságpolitikához és nem a politikához kapcsolódó észrevételeket teszünk, így dolgozunk.

– A VOSZ januárban publikálta saját üzleti hangulati felmérésének, a VOSZ Barométernek a 2023. utolsó negyedévi eredményeit. Abban már látszott, hogy a korábbinál vártnál jobban romlottak a gazdasági várakozások?

– Bár a vállalkozói hangulatindex tovább csökkent a negyedik negyedévben, de nem jelentős mértékben, nem látszottak kirívó negatívumok. Más kérdés, hogy azt gondoltuk, kicsit optimistább lesz a vállalkozói társadalom.

– Látszik már valamilyen trend, hogy mi köszön majd vissza a 2024. első negyedéves VOSZ Barométerben?

– Nem számítok arra, hogy sokkal jobbak lesznek az eredmények. A Széchenyi Kártya Programban például az utóbbi időben valamelyest csökkenő tendenciát látunk a hitelfelvételben, bár nagyon jó a támogatott kamatszint. Ezért lenne jó a teljes gazdaságot dinamizálni, akkor jönnének nagyobb számban a megrendelések, akkor beruháznának bátrabban a kkv-k, akkor vennének fel „könnyebben” több hitelt. A lakáshitel-kamatok is csökkennek, már 6-7 százalék körül járnak, a lakossági fogyasztás is nőhet. Az 5 százalékos alapkamat ebből a szempontból lélektani határ lehet.

– Elképzelhető, hogy a nagyvállalti körben történt valami, ami még mélyebbre lökte a gazdaságot?

– A magyar gazdaság duális, lehet, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k sem érték el a célkitűzéseiket. Bár még nincsenek részletes adatok, de el tudom képzelni, hogy a kkv-k még nagyobb recesszióban voltak.

– Reményre adhatott okot, hogy tavaly szeptemberben fordulat állt be a jövedelempolitikában, decemberig növekedni kezdett a reáljövedelem. A fogyasztást bővítő folyamat eredményei mégsem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

– Mintha elszakadt volna az alapkamat alakulásától a piaci hitelek alakulása.

– A Széchenyi Kártya Program 2022-ben és 2023-ban is nagy számokat ért el. 50 ezer vállalkozáshoz nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi hitelt helyeztünk ki. Ezek a kkv-k nyilván nem dobták be a törölközőt, de sokan nem bírták a terheket és bezárták a céget. Egy kis vállalkozásnak nincsen tartaléka, neki nincsen anyacége, mint egy multinak, akinek, ha kell, segítenek. A VOSZ Barométer is pontosan megmutatta, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál levesebb a tartaléka. Jó esetben az egy éves tartalékkal rendelkezők túlélték az egy éves recessziót, most már szeretnének növekedni. Még egy évünk azonban nincs a visszaesésben, stagnálásban, ezért mondtunk véleményt az MNB kamatpolitikájával kapcsolatban. Ésszerű kockázatot vállalva, el kell mennünk a falig!

– A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

– Gyorsuló kamatcsökkentés mellett is tartható az 5 százalékos infláció?

– Éves szinten 5-6 százalékra számítok, ez még kontrollálható, kézben tartható infláció.

– A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

Perlusz László, VOSZ főtitkár