Pénzügykutató: a magyar GDP 3,8 százalékkal nőhet idén

Kiemelték: a kormány az államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is éledő gazdaságot; év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint.

A pandémia 2020-ban a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okozott világszerte, különösen a fejlett országokban – idézték fel. A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a kelet-közép-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi – tették hozzá.
A magyar kormány jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a krízis leküzdésére – mutattak rá. A Pénzügykutató szerint a válságkezelés ennek ellenére nem kellően hatásos, a kormány ugyanis a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, így nem ösztönözte kellően a fogyasztást. Hozzátették: a hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta.

Megállapították: a háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége erősödött, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt.

Arra is kitértek, hogy a munkaerőpiaci folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A kutatóintézet szerint a válság okozta gondok egy részét metodikai okokból nem tükrözi a hivatalos statisztika.

A kutatóintézet felhívta a figyelmet arra: prognózisunk annak feltételezésére épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereinknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására. (MTI)