Pénzügykutató: 4 százalék felett bővül a GDP az idén

A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén, mivel az alacsony bázison megugranak a beruházások, a fogyasztást pedig a továbbra is dinamikusan emelkedő reáljövedelmek mellett az erősödő áruhitelezés is táplálja a Pénzügykutató Zrt. szerdán bemutatott legfrissebb előrejelzése szerint.

A kutatók szerint 2017-ben jórészt az uniós pénzforrások megnyílása, valamint a választások előtti „kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika hatására élénkül a gazdaság, miközben a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak.
A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta tovább süllyed, a foglalkoztatás növelése azonban már korlátokba ütközik a rendelkezésre álló munkaerő oldaláról. A külpiaci infláció erősödése és a belső kereslet élénkülése miatt nagyobb ütemben nő az árszínvonal, de a kormány és a jegybank által meghatározott 3 százalékos célértéket az év végéig sem éri el.
A prognózis szerint az idei év végére 72,4 százalékra csökkenhet az adósságráta, sőt az előre jelzettnél nagyobb növekedés, illetve a forint erősödése esetén még jobban mérséklődhet. Idén éves átlagban 2,7 százalékos infláció várható, és az alapkamat változatlan, 0,9 százalékos szintjével számolnak.
Az idén nagyon mély bázison jelentős, 16 százalékos beruházás-növekedés várható az elemzés szerint, ami a növekedés egyik fő forrása lesz. Elsősorban az uniós pénzek nagyobb beáramlása ad lendületet a – főleg az infrastruktúra területére koncentrálódó – állóeszköz-fejlesztéseknek. A kormányzati intézkedések több módon is javítják az uniós források elérhetőségét. A támogatási rendszer átalakítása nyomán a lakásépítések is fellendülnek.
Az elemzés szerint idén az átlagkereset 10 százalékos növekedése várható, ami reálértéken 7,1 százalékos emelkedést jelent. Idén mérséklődik a foglakoztatás bővülésének, és a munkanélküliség csökkenésének üteme. A közfoglalkoztatást már nem kívánja bővíteni a kormány, amit az erre szánt költségvetési előirányzat (325 milliárd forint) is jelez. Éves átlagban a foglalkoztatottak számát 4,45 millióra, a munkanélküliekét 200 ezerre becsülték, ami 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója fennmarad. A továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet mellett ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság mérséklését, de a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná. Az export euróban számolt növekedési üteme kissé erősödik, a kivitel 4, a behozatal 6 százalékkal bővülhet, a tavalyi 2,9, illetve 1,5 százalékról így a külkereskedelmi mérleg aktívuma csökken.
A kutatók szerint magyar gazdaság többszörös külső függőségben van. A tavalyi év megmutatta, hogy tetemes uniós forrás felhasználása nélkül még rásegítő gazdaságpolitikával sem képes a felzárkózáshoz elégséges növekedést elérni a kormány. Az ország számottevő működőtőke-importra (FDI) szorul. A kormány azonban központosítási törekvéseivel, a versenykorlátozó intézkedéseivel, valamint az extraterhekkel és a piaci korlátozásokkal elriasztja a működőtőke-befektetőket – vélekednek a Pénzügykutató szakértői. A korábbi években állami támogatásokkal idevonzott befektetések az autóipari konjunktúrától erősen függő, koncentrált ipari és exportstruktúrát hoztak létre. Mind a feldolgozóiparnak, mind a kivitelnek az egyharmada a járműgyártáshoz kötődik, így az autóexport esetleges csökkenése nem csak a külkereskedelmi többletet erodálná, hanem a belföldi bruttó kibocsátást is visszavetné.
A főbb ágazatok közül az ipari termelésben 2017-re a még mindig domináns szerepű európai piacoktól nem várható erős dinamizáló hatás, de a belföldi kereslet, a beruházások és a fogyasztás élénkítheti az ipari termelést. Nem várható azonban, hogy az ágazat visszatérne a két számjegyű növekedés pályájára, a Pénzügykutató csupán 4-5 százalék körüli növekedésre számít. A kutatók szerint az építőipar mindkét nagy tevékenységi területén keresleti lökés jöhet, az alacsony bázison az ágazat 14 százalék körüli növekedését várják.
A fejlesztések és a Vidékfejlesztési Program uniós támogatással segített új beruházásai jóvoltából 2017-ben várhatóan nő a mezőgazdasági termelés, 2 százalékkal. Az állattartás megtorpan, a gabonatermelés (elsősorban a búzatermesztés) stratégiája pedig módosul: gyorsul az intenzív fajtákra és a precíziós termelésre való áttérés.(MTI)