Pekó László: „A Coop nemcsak hálózat, hanem életforma – immár 30 éve”
Ha valaki harminc évvel ezelőtt azt mondja, hogy a Coop egyszer Magyarország egyik legnagyobb, vidéket összetartó hálózata lesz, kevesen hitték volna el. Akkoriban sok volt a kétely, az ország épp átalakult, a piac nyílt, a bizalom viszont még nem épült ki. Aztán jöttek néhányan, akik nem féltek hinni a közösségben – köztük volt Pekó László is, aki azóta is a Coop egyik legmeghatározóbb alakja.
A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.
– Harminc év távlatából: hogyan emlékszik vissza a Coop indulására, és milyen szerepet játszott ebben Ön személyesen?

Pekó László
elnök
CO-OP Hungary
– Nagyon jó döntés volt, amikor létrehoztuk a Coop üzletláncot – idézi fel. A kezdeti évek tele voltak kihívásokkal: össze kellett hangolni a beszerzést, egyesíteni a Pro-Coop nagykerhálózatot és megtalálni az egyensúlyt az önállóság és a közös érdek között.
– Akkoriban még csak tanultuk a rendszert a hétköznapi nehézségek árán, de azt pontosan tudtuk, hogy közösen könnyebb, és hittünk benne, hogy az együttműködés adhat erőt a kereskedelemnek. A Co-op Hungary megalakulásakor igazgatósági tagként aktívan részt vettem a hálózat építésében. Ez az út nemcsak üzleti döntések sora volt, hanem hosszú távú, felelős gondolkodás arról, hogyan lehet helyben maradni, miközben országosan fejlődünk. A Nyírzem Zrt. 1999-ben jött létre, és azóta is stratégiánk alapja a növekedés, az akvizíciók, valamint a keletkező eredmények visszaforgatása. 2007-ben megvásároltuk a Mecsek Füszértet, amely azóta is a Coop üzletlánc meghatározó alapító tagja.
– Mi volt az a pillanat, amikor érezte, hogy a Coop több lett, mint egy üzlet – hogy egy közösség is épül mögé?
– Talán a kétezres évek elején, amikor a hálózat dinamikusan növekedni kezdett, és a felvásárlások, valamint az együttműködések révén egyre több cég csatlakozott hozzánk, éreztem meg először, hogy ez már több, mint üzlet. Ekkor éreztem igazán, hogy a Coop már nem csupán egy üzletlánc, hanem egy országos közösség. Ekkor vált világossá, hogy nem pusztán boltokat üzemeltetünk, hanem értéket teremtünk az emberek mindennapjaiban. A Coop hálózat nem a logónktól lett erős, hanem az emberektől, akik mögötte álltak. A boltvezetők, az eladók, a sofőrök, mindannyian részei egy olyan rendszernek, ahol az ember a legfontosabb erőforrás. Hálás vagyok mindazoknak a vezetőknek, testületeknek és munkatársaknak, akik hittek bennünk és a közös célokban. A felvásárlásokkal és a hosszú távra tervezett üzleti együttműködésekkel sikerült megalapozni a tartós működést és a fejlődést.
– Az elmúlt évtizedekben rengeteg változáson ment át a piac. A kereskedelemben sokan feladták a vidéket, Ön viszont még mindig épít rá. Gazdaságilag is megéri, vagy inkább küldetés maradt a kistelepülések ellátása?
– Mi mindig is erősek voltunk a kisebb településeken, és igyekeztünk ezeket a közösségeket megtartani. Sajnos azonban a falvakban a vásárlóerő és a lakosságszám is csökkent, miközben a költségek folyamatosan nőttek. Mindig hittem abban, hogy a kisbolt a falu szíve. Ha egy bolt bezár, azzal nemcsak egy vásárlási lehetőség tűnik el, hanem a közösség egyik utolsó találkozóhelye is. A mi dolgozóink hajnalban kelnek, hogy minden polcon ott legyen az élelmiszer, még a legeldugottabb faluban is. Ők azok, akik nap mint nap bizonyítják, hogy a kereskedelem szíve a kitartás. Ebben a munkában nagy segítséget jelentett a Magyar Falu Program is, amely támogatást nyújt a kistelepülések üzleteinek fejlesztéséhez és működéséhez. A cégcsoportban jelenleg több mint 300 bolt működik 5000 lélekszám alatti településeken, ebből közel 200 kétezer fő alatti falvakban – ez az ellátás nemcsak üzlet, hanem felelősség is.
– Ön az egyik legnagyobb Coop-hálózatot irányítja. Mi változott leginkább a boltok vezetésében az elmúlt évtizedekben, és hogyan lehet hatékonyan összehangolni a nagy- és kiskereskedelmet ilyen léptékben?
– A Nyírzem Zrt. nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, a Mecsek Füszért pedig már 75 éve szolgálja a vásárlókat. Ez a két mérföldkő is azt mutatja, hogy hosszú távon, kitartással lehet értéket teremteni. A cégcsoport ma a Co-op Hungary egyik legnagyobb tulajdonosa, amely nemcsak forgalomban, hanem társadalmi felelősségben is az élvonalban van. Kereskedelmi tevékenységünket három társaságban végezzük: 2014-ben a Mecsek Füszért árbevétele 74,5 milliárd forint, a Nyírzem Zrt.-é több mint 30 milliárd, míg a Szabolcs Coop Zrt.-é 6,9 milliárd forint volt – együtt tehát több mint 111 milliárd forintos forgalmat bonyolítottunk le. Ez a szám azonban nem a vezetők sikerét jelenti, hanem annak bizonyítéka, hogy több ezer ember munkája és több száz település boltja hozzájárul a magyar gazdaság működéséhez.
A Mecsek Füszért korábban nagykereskedelmi tevékenységet végzett, de 2012 óta a kiskereskedelemben látja el a legnagyobb szerepet. Ma a cég látja el a teljes hálózat – közel 450 bolt – túra- és frissáru-kiszállítását, ami nélkülözhetetlen a vidéki ellátásban. A legnagyobb kiadásunk ma is a munkabér és a járulékai, hiszen több ezer embernek biztosítunk megélhetést. Ahol csak lehet, igyekszünk könnyíteni az élőmunka terhein, ebben segítenek az informatikai fejlesztéseink, de a Coop szíve akkor is az ember marad.
Legalább ilyen fontosak a beszállítóink is: a Coop mindig is a hosszú távú, megbízható partneri kapcsolatokban hitt. Több mint 1100 hazai beszállítóval dolgozunk együtt, köztük rengeteg kis- és középvállalkozással, akik számára a stabilitás és a közelség létkérdés. Mi nem csak rendelünk, hanem együtt fejlődünk velük – a magyar termékek minősége és elérhetősége közös ügy.
– A fejlesztés mindig kiemelt kérdés. Mikor éri meg újra befektetni egy boltba, és mikor kell inkább más megoldásban gondolkodni?
– Mi mindig a cégeinkben hagytuk a megtermelt eredményt, és ezt jellemzően fejlesztésekre és akvizíciókra fordítottuk. Sajnos, előfordult, hogy a meglévő hálózat korszerűsítésére már nem jutott elegendő forrás. Amikor azonban lehetőség nyílt rá, mindig igyekeztünk fejleszteni. Az elmúlt években többet költöttünk saját egységeinkre, mint akvizíciókra: 2023-ban például 3,5 milliárd forintból új raktárat építettünk Veszprémben. A kereskedelem jövedelmezősége ugyan jelenleg gyengébb, de továbbra is azon dolgozunk, hogy boltjaink színvonala javuljon, és a kisebb településeken is hosszú távon fenntartható működést biztosítsunk.
– A digitalizáció ma már megkerülhetetlen. Hogyan tudják ezt úgy alkalmazni, hogy ne vesszen el az emberi kapcsolat?
– A digitalizáció egy fontos eszköz, de nem cél. Segít abban, hogy gyorsabban, pontosabban dolgozzunk, de nem helyettesíti az embert. Nálunk az automatizálás nem azt jelenti, hogy kevesebb a kéz, hanem hogy több idő marad a vevőre. Egy bolti eladónak vannak érzései, és megkérdezi: „Szia, Ivett, hogy sikerült a tegnapi csirkemell recept?” – és ez az a pillanat, amit semmilyen algoritmus nem tud helyettesíteni. A modernizáció nálunk tudatos fejlesztés miközben fontos szempont, hogy miként maradhatunk emberek egy digitalizált világban.
– A Coop mindig hangsúlyozta a magyar termékek fontosságát. Mit jelent ez Önnek?
– A magyar termék számomra a bizalom szinonimája. Amikor a polcra hazai áru kerül, azzal nemcsak egy terméket kínálunk, hanem egy történetet is – magyar gazdák, magyar családok munkáját. A vásárló tudja, hogy ezzel a saját közösségét támogatja. A Coopnál ez nem kampány, hanem alapelv: mi nemcsak eladjuk a magyar terméket, hanem hiszünk benne. És amíg lesz, aki magyar kézből vásárol, addig lesz hazai bolt is. Fontos számunkra az is, hogy a fiatalabb generációk is megtalálják a helyüket a Coopban – vásárlóként és munkavállalóként egyaránt. Egyre több fiatal tér be hozzánk, mert tudja, hogy nálunk nemcsak bevásárolni lehet, hanem tapasztalatot, tanácsot és közösséget is kap. A Coop minden generáció üzlete.
– Hogyan látja a jövőt? Milyen szerepet tölthet be a Coop a következő hosszú időszakban a vidéki Magyarország életében?
– A jövőt illetően optimista vagyok, mert látom az emberek kitartását és összefogását. A vidéki bolt ma már nemcsak vásárlóhely, hanem közösségi tér. Ahol a Coop jelen van, ott élet van – hajnalban világít a bolt, délután megállnak beszélgetni az emberek. Ez ad erőt nap mint nap. A mi feladatunk, hogy megőrizzük ezeket a pillanatokat, mert a jövő nemcsak az online térben, hanem a falusi bolt ajtajában is kezdődik. A Coopnál hiszünk abban, hogy a kereskedelem jövője továbbra is az emberekről fog szólni.
– Három évtized után mit tart a legfontosabb tanulságnak?
– Az emberi tényező ma is meghatározó: a jó boltvezető, a szakmailag felkészült, vevőkre hangolódott dolgozó nélkül nem érne semmit egyetlen üzlet sem. A kereskedelem számomra mindig emberekről szólt. A technológia segíthet, de a bizalom és a személyes kapcsolat az, ami megkülönböztet minket. A jövő generációit is erre szeretném tanítani: tisztelni a vásárlót és megbecsülni a munkatársakat. A Coop sikere nem az árlistákban, hanem az emberekben mérhető – azokban, akik mindennap felkelnek, hogy a boltokban élet legyen. Ma már több mint 3500 ember dolgozik a cégcsoportban, 30 társaságban, és az üzletek 60%-a kétezer fő alatti településeken működik. (x)
Kapcsolódó cikkeink
20 éves a Magyar Termék – stabil iránytű a hazai FMCG-ben – Benedek Eszter: hogyan épít közösséget és üzleti értéket a védjegyrendszer?
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Az idő egyre fogy…
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >KPMG CEO Outlook 2025: Újratervezett bizalom
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >További cikkeink
20 éves a Magyar Termék – stabil iránytű a hazai FMCG-ben – Benedek Eszter: hogyan épít közösséget és üzleti értéket a védjegyrendszer?
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Az idő egyre fogy…
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >KPMG CEO Outlook 2025: Újratervezett bizalom
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >

