Peking szubvencióellenes eljárást indított az európai borokra

Kína hivatalosan is megkezdi az európai borok bevitelére vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatát, hogy kiderítse, nem exportálnak-e európai borokat a termelői ár alatt Kínába.

A kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) azt is közölte, hogy az eljárás legalább egy évig fog tartani, hangsúlyozottan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) eljárási szabályai szerint. Hozzátették, hogy a tárca a „nyíltság, a méltányosság és az átláthatóság alapelveit érvényesítve, valamennyi fél törvényes jogait tiszteletben tartva, a tényekre és a vonatkozó jogszabályokra alapozottan fog méltányos döntést” hozni.

A kínai kormány arra hivatkozik, hogy vizsgálatát a kínai bortermelők panasza alapján indította meg, s azt akarja kideríteni, hogy az uniós termelők hazájukban részesültek-e – a kínai termelőket, illetve feldolgozókat hátrányba hozó – támogatásban.

Uniós szakemberek véleménye szerint a kínai lépés egyfajta válasz a kínai napelemexport korlátozását célzó uniós védővámokra. Az Európai Bizottság szóvivője csalódottságának adott hangot a július elsejei döntéssel kapcsolatban, és kilátásba helyezte, hogy kérik annak megvizsgálását, hogy a lépés összhangban van-e a WTO-szabályokkal. Azok ugyanis nem tesznek lehetővé effajta „megtorló” válaszintézkedéseket, de az összefüggés nehezen vagy egyáltalán nem bizonyítható.

A Pekingben dolgozó uniós szakdiplomaták korábban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a döntés évekre visszavetheti az ágazatot a várható vámemelés mértéke, illetve annak pszichikai hatása miatt. Az antiszubvenciós eljárás ugyanis hosszadalmas, a bizonyítás rendkívül bonyolult, s az egy-két éves folyamat közben az importőrök új szállítókat kereshetnek.

Úgy tudni, a kínai hatóságok leghamarabb 4-8 hónap múlva léptethetnek életbe ideiglenes intézkedéseket, s a büntetővámok a borok esetében nem haladhatják majd meg a 20 százalékot.

2012-ben a kínai borfogyasztás 9 százalékkal nőtt, s ezzel a kelet-ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb borfogyasztója lett, az Egyesült Államokat megelőzve. 2011-ben a kínai borpiac értékben 24 százalékot meghaladóan nőtt. Becslések szerint 2016-ra 2011-hez képest több mint 93 százalékos piaci bővülésre számíthat az ágazat. Kína már ma is a bordeaux-i borok legnagyobb importőre.

Az Európai Bizottság június elején jelentette be, hogy jóváhagyták a Kínából származó napelemekre és a kapcsolódó részegységekre vonatkozó dömpingvámot, amely június 6-án lépett hatályba. A vámtétel egyelőre, a Kínából érkezett nagy nyomásnak némileg engedve, 11,8 százalék lett, de Brüsszelben közölték, hogy ha nem sikerül a két félnek tárgyalásos úton rendezni a kérdést, akkor augusztustól 47,6 százalékra emelkedik a vám.

A kínaiak részéről sokat bírált Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa alig több mint egy hete tárgyalt Pekingben a kínai kereskedelmi miniszterrel, s azt nyilatkozta, hogy akár már a következő hetekben megoldás születhet a napelemek büntetővámja miatt kereskedelmi háborúval fenyegető helyzetre.

Európa azt várja, hogy az érintett – napelemgyártó – kínai cégek mind az árak, mind a mennyiség tekintetében engedményeket tegyenek, s minden valószínűség szerint ugyanezt fogják várni kínai részről is az uniós borok vonatkozásában, hacsak addig valamiféle kompromisszumos megoldás nem születik. (MTI, Trebitsch Péter)