A peer-to-peer kereskedelem hatása az FMCG-szektorra

A digitális peer-to-peer (P2P) kereskedelem térhódítása felgyorsult Európa-szerte az Eurostat adatai szerint. Az emberek egyre gyakrabban használnak olyan szolgáltatásokat, melyek egyének között tesznek lehetővé szolgáltatás vagy tárgyi eszközök adásvételét.

A P2P kereskedelem két legjellemzőbb és eddig legsikeresebb vállalkozása az AirBnB és az Uber, illetve az ezekhez hasonló online szolgáltatások. A listavezető Angliában például azokat a weblapokat, telefonos applikációkat, melyek szálláshelyek értékesítését teszik lehetővé a 16–74 év közötti korosztály közel 35%-a használja, Magyarországon ez az adat 14%, mellyel hazánk az európai középmezőnyhöz tartozik. A személyszállítást kínáló alkalmazásokat, honlapokat az angolok 27%-a, a magyarok 3-4% keresi fel rendszeresen. Azonban miért fontosak ezek az adatok az FMCG-szektor szempontjából? Az IGD szakértői szerint a P2P trend komoly hatással lehet a kiskereskedelemre is.

Először is nem szabad megfeledkezni arról, hogy az AirBnB 9, míg az Uber mindössze 8 éve lépet színre, és alig egy évtized alatt átformálták az egész piacot. Hihetetlen sebességgel adaptálják az emberek ezeket az új ötleteket – nemcsak a technika vívmányaira fogékony „korai felhasználók”, hanem a mainstream fogyasztók is. Fel kell tenniük a kérdést az FMCG-vállalkozásoknak: készen állnak ilyen mértékű technikai fejlődésre?

Az IGD szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy ezen változások várhatóan nem a jelenlegi piaci szereplőktől fognak érkezni. A szállás és személyszállítás esetében is IT-cégek fejlesztései bolygatták meg a piacot. Az IGD úgy látja, hogy már az FMCG-szektorban megjelentek olyan IT-vállalkozások, melyek nem elsősorban a termelésben, vagy a hagyományos értékesítésben kívánnak alternatívát kínálni a fogyasztóknak, hanem új „szokások” bevezetésével technológiai megoldásokon keresztül. Vegyük például a MealSharinget, melynek lényege, hogy magánházaknál ehet az ember családias társaságban a világ bármely pontján. Ám megemlíthetjük az OLIO-t is, mely lehetővé teszi, hogy a szomszédok és a helyi kisboltok megosszák egymással a felesleges élelmiszereket, ahelyett, hogy hagynák megromlani azokat.

Jól látható, hogy az egyéni igények kiszolgálása, illetve a 21. századra jellemző környezettudatos szemlélet az elsődleges szempontok ezen új szolgáltatások felhasználói között.

Az új vásárlási utak új fizetőeszközöket is magukkal hoztak a mindennapokba. A kriptovaluták, mint például a BitCoin, egyre szélesebb körben elfogadottak. Azt nehéz elképzelni, hogy a kiskereskedelemben is átvegyék a „rendes” bankok és papírpénz helyét, ám az általuk kifejlesztett blokklánc-technológia az egész ellátási lánc átláthatóságát, követhetőségét meg fogja változtatni. Leegyszerűsítve: a segítségével minden szinten, minden adatot meghamisíthatatlanul el lehet tárolni, ellenőrizni és mindenki számára elérhetővé tenni. //