Parkoló pályán

Egyéni képviselői indítványként, némileg meglepetésként került a T. Ház elé a magyar beszállítók alkuhelyzetét – legalábbis első ránézésre – erősítő törvényjavaslat.
A kissé hosszadalmas név – „Törvényjavaslat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” elsősorban a magyar beszállítók által sokszor kifogásolt kereskedelmi eszközök, mint a beszállítói visszavásárlási kötelezettség, költségáthárítás, az indokolatlanul hosszú fizetési határidők, valamint a kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése elé szabna gátat.A törvényjavaslat megoldást keresett egy akutnak érzett piaci problémára, melyre azonban nem csupán a jogalkotás útján adható válasz. Az előbbi cikkben felvetett önszerveződés mellett a Gazdasági Versenyhivatal az ágazati szintű magatartási kódexek révén is megoldhatónak látja a kérdést.
A törvényjavaslat azonban egyelőre parkolópályára került –magyarázta dr. Dékány Csilla, a Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda munkatársa, miután Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A visszaküldés hátterében elsősorban az állt, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartások megfogalmazása és a jogszabály szabályozási rendszerben betöltött szerepe nem volt eléggé tisztázott, hiányzott a szabályozás szükségességét megalapozó háttértanulmány, és nem volt világos az eljáró hatóságok hatáskörének felosztása sem, ahogy a törvényjavaslat nyelvezete is hagyott maga után kívánnivalót. A törvényjavaslat az alkupozíciók kiegyenlítetlenségét úgy szeretné rendezni, hogy tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősít egyes kereskedői magatartásokat. Sajátos módon a köztársasági elnök hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a magyar belső szabályozás és az EU-ba ágyazott piaci környezet közé feszül. Vagyis azt, hogy egy törvény hatálya szükségképpen kizárólag a hazai földrajzi határok közé szorul, ezért az éppen korlátozni kívánt kereskedők néhány kilométerrel arrébb, külföldön szerzik be az árut, és aligha választanak magyar beszállítót, így a törvényjavaslat végeredményben az eredeti célkitűzéssel, azaz a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésének elősegítésével szemben éppen ellenkező hatást érhet el.
A kereskedelemről szóló törvény által szabályozott jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmához képest a törvényjavaslat által tisztességtelennek minősített magatartásokat kizárólag a további feldolgozást nem igénylő termékek körére vonatkoztatva állapították meg: a törvényjavaslat által biztosítandó védelem kizárólag az abban meghatározott termékek, így például a tej- és húsipari termékek, a friss zöldségek és gyümölcsök, a malomipari termékek, valamint a borok vonatkozásában valósulna meg.
A tilalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás kapcsán kiszabható bírság jelentős, annak legkisebb mértéke 100 000 forint, legmagasabb mértéke 500 millió forint, illetve három éven belül ismételten tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén legalább 500 000, legfeljebb 2 milliárd forint lenne.