Párbeszéd a méhekért: Budapestre érkezett a Méh-egészség Európában című program

A méh-egészségügy elismert hazai szakértői gyűltek össze ma az OPERA (a milánói Università Cattolica del Sacro Cuore független európai kutatóintézete) valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett eseményen. A Hivatal képviseletében Dr. Nemes Imre élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettes vett részt a programon. Az esemény célja, amely a nyolc európai fővárosban megrendezett Méh-egészség Európában című rendezvénysorozat része, hogy párbeszédet kezdeményezzen a méh egészségről valamint arról, hogyan biztosítható az egészséges kolóniák fenntartása. A program fő célja, hogy bemutassa a döntéshozóknak, a nemzetközi és hazai intézményeknek, méhészeknek és mezőgazdasági szervezeteknek a legjelentősebb méh-egészséggel kapcsolatos nemzetközi tanulmányokat, tudományos kutatási eredményeket, melyek elemzése és anyaga megtalálható az OPERA tudományos jelentésében.

A méhek gazdasági szempontból a rovarvilág legfontosabb élőlényei közé tartoznak, a méztermelés és a beporzási tevékenység miatt, amely a világ élelmiszertermelésének hozzávetőleg 35%-ában játszik szerepet. A méh kolóniák kulcsszerepet játszanak számos olyan gazdaságilag és ökológiailag fontos növény beporzásában, amelyek hozzájárulnak a vadon termő növényvilág diverzitásának és a szélesebb értelemben vett ökoszisztéma fenntartásához. A méhekre a növénytermesztésben, az élelmiszerbiztonságban, valamint az emberi jólét fenntartásában is fontos szerep jut.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettese elmondta: „Az állategészségügyi szolgálat évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a mézelő méhek egészségének megőrzésére. Ennek érdekében a magyarországi méhészeteket minden évben úgynevezett monitoring vizsgálatnak vetik alá. Ezen vizsgálatokat az állategészségügyi hatóság a méhegészségügyi felelősök bevonásával végzi.” Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, „hogy a méhek szállítása és vándoroltatása is a hatóság felügyelete mellett történik. Ennek célja, hogy a szállítást megelőzően végzett vizsgálat felderítse az esetlegesen fertőzött állományokat és biztosítsa, hogy csak egészséges méhcsaládok legyenek szállíthatók. Az elmúlt évek során a magyarországi méh állomány mérete nem ingadozott számottevően, a hazai méhcsaládok száma 1 millió körülire tehető a friss adatok szerint. Magyarország részt vesz a 2012 szeptemberében európai uniós támogatással indult méhcsalád veszteségek felmérésére irányuló kísérleti felügyeleti programban is. A NÉBIH által koordinált program célja, hogy uniós szinten képet kapjunk arról, hogy milyen okok állnak a mézelő méh pusztulások hátterében. A programban 196 véletlenszerűen kiválasztott magyarországi méhészet vesz részt, melyeket 3 alkalommal látogatnak meg a feladattal megbízott méhegészségügyi felelősök. Az első látogatásra a betelelés előtt (2012 szeptemberében), a második, téli időszakot követő ellenőrzésre 2013 áprilisában került sor. A harmadik, fő hordási szezon alatti ellenőrzést – az időjárási viszonyok függvényében – 2013 júniusára tervezzük. A két látogatás alkalmával nyert adatok feldolgozása és a vizsgálati eredmények értékelése folyamatban van.”

Az esemény során az OPERA bemutatta a szakma képviselőinek a Méh-egészség Európában – Tények és adatok 2013 című kiadványát. A tanulmány átfogó képet nyújt a azokról a méh-egészséggel kapcsolatos adatokról, tanulmányokról és elméletekről, amelyek kihatnak a méh-egészségre és amelyek hozzájárulhatnak a kolóniák állapotának javításához. Az OPERA jelentés célja, hogy bemutassa az európai trendeket, megmagyarázza az azokat befolyásoló tényezőket, és lépéseket javasoljon a szabályozói oldal számára.
A legtöbb országban a kolóniák száma megtartotta éves szintjét, és nincs észlelhető csökkenés az állományban. A szokatlanul hideg téli időjárás ellenére a méhészeknek sikerül ellensúlyozniuk az állománycsökkenést, ami ugyanakkor forrás- és erőigényes feladat, amely egyben növeli a méhészettel kapcsolatos kiadásokat. A méhcsaládok számában megfigyelhető csökkenés néhány országban összefüggésben lehet a méhészeti szakmát elhagyók számával.

Magyarországon a méhállomány száma stabilnak mondható. A hazai méhcsaládok száma 1 millió körülire tehető a friss adatok szerint. Az elmúlt évek szezonális veszteségei, a téli fagykárok és a nyári aszály hatására a méztermelés idén akár felére is visszaeshet. Ugyanakkor a populációkat érintő veszteségek általában a méhészek állománymegőrző beavatkozásaival visszaszoríthatóak.

Ez különösen fontos Magyarország számára, mivel hazánk az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa. Itthon hozzávetőleg 20 000 méhész tevékenykedik, és az éves méztermelés 20-25 000 tonna évente. Az egy főre jutó mézfogyasztás a rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 0,6 kg évente. A fennmaradó, itthon termelt méz 98%-át exportáljuk, elsősorban Olaszországba, Franciaországba és Németországba.

Sok minden forog kockán – a rovarok beporzási tevékenységének értékét évente önmagában 15 milliárd euróra becsülik – mondta el Alexandru Marchis, az OPERA Kutatóközpont koordinátora. A Jelentést annak érdekében készítettük el, hogy felhívjuk a figyelmet a méh-egészséget befolyásoló tényezőkre, valamint hogy ezen keresztül elősegíthessük a méhek egyik legfontosabb feladatának, a beporzásnak ökoszisztémában való egyensúlyának megőrzését. Az Európai Bizottság egyik fő célkitűzéseként, a biodiverzitás hanyatlásának megfékezése 2020-ig mind a vad-, mind a mézelő méhek számára előnyös hatással lesz.
A méhek egészségét számos tényező befolyásolja. Egyik leggyakrabban előforduló felelős a varroa atka, amely Európa-szerte szinte minden kaptárban előfordul.

„A varroa atka a legkomolyabb veszély a méhek számára. Az atka nemcsak önállóan fertőz, hanem az egyre terjedő kór, a deformált szárny vírus (DWV) fő terjesztője, amely még évekkel az atkafertőzés elmúlta után is fennmarad a kolóniák közt. Az OPERA kutatása további veszélyforrásokat is felfedezett. Ilyenek többek között a hiányos táplálkozás, a gyűjtőhelyek eltűnése, a földhasználatban és a méhészeti gyakorlatban beálló változások, a költésrothadás és a mikrospórás élősködő (Nosema). Nem született még arról szóló kutatás, hogy a varroa atka mellett mely tényező befolyásolja a méh-egészséget a legszámottevőbben, de annak érdekében, hogy átfogó stratégiát dolgozhassunk ki a méhek egészségéért, nem szabad megfeledkeznünk ezekről sem”- magyarázta Dr. Konstantinos Kasiotis, a Benaki Növényegészségügyi Intézet kutatója és a jelentést készítő OPERA munkacsoport tagja.

Az európai méh-egészséggel kapcsolatos további információk:
http://www.operaresearch.eu.