Palackvisszaváltás ide vagy oda: sereghajtó Magyarország a műanyag-újrahasznosításban

EU: lassú javulás, ambiciózus célok

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU anyagkörforgási rátája 2024-ben mindössze 12,2% volt, miközben 2030-ra ennek majdnem a dupláját, 23%-ot tűztek ki célul. A tagállamok teljesítménye között óriási a szórás: Hollandia 32,7%-kal az élmezőnyben, míg több tagország – köztük Románia, Írország, Finnország, Portugália – jóval az uniós átlag alatt teljesít.

A körforgás mértéke anyagfajtánként is eltér: a fémércek újrahasznosítása 23% feletti, a biomasszáé 10% körüli, a fosszilis energiahordozóké alig haladja meg a 3%-ot. A kép vegyes, de összességében lassú javulás látszik – elsősorban azokban az országokban, ahol évek óta következetes kapacitás- és infrastruktúra-fejlesztés zajlik.

Műanyag csomagolás: nő a hulladék, kevés a valódi körforgás

A műanyag csomagolóanyagok különösen kritikus területet jelentenek. 2023-ban egy uniós állampolgárra átlagosan 35,25 kg műanyag csomagolóanyag-hulladék jutott, amelyből mindössze 14,83 kg-ot hasznosítottak ténylegesen újra – ez körülbelül 42,1%-os újrahasznosítási arány. Tíz év alatt ugyan történt előrelépés, de a körforgás még mindig csak részben valósul meg.

A rangsor élén Belgium, Lettország és Szlovákia áll – 54–60% közötti műanyag-újrahasznosítási aránnyal. A lista végén azonban Magyarország található: a hazai mutató mindössze 23%, ami még a francia és osztrák eredményeknél is alacsonyabb.

Magyarország: nagy beruházások, kevés látható eredmény

Belföldön az elmúlt két évben a MOHU által működtetett palackvisszaváltó (REpont) rendszer bevezetése hozta a legnagyobb figyelmet a lakossági hulladékgyűjtés és –visszaváltás témájára. A gyakorlati működés azonban továbbra sem zökkenőmentes: sok üzletben kevés az automata, a gépek lassúak, illetve nem minden csomagolást fogadnak be, ami láthatóan visszaveti a fogyasztói kedvet és a rendszerbe vetett bizalmat.

A MOHU több fejlesztést is bejelentett – új automaták telepítése, kapacitásbővítés, egységesebb díjszabás –, ezek hatása azonban még nem látszik az Eurostat-statisztikákban. A friss adatok alapján a hazai műanyag-újrahasznosítás továbbra is alacsony, a gyűjtési, válogatási és feldolgozói infrastruktúra hatékonysága pedig sok esetben elmarad az uniós elvárásoktól.

Szorul a hurok: 2030 közeleg

Uniós szinten a hulladékmennyiség mérsékelt csökkenése és az újrahasznosítás javulása pozitív trendet jelez, de a jelenlegi ütem nem elég a 2030-as célok biztonságos eléréséhez. A szakértők szerint elkerülhetetlenné válik a kötelező visszaforgatási kvóták, erősebb gazdasági ösztönzők, nagyobb hulladékkezelő kapacitások és modernebb lakossági gyűjtési rendszerek bevezetése.

Magyarország számára ez különösen sürgető kérdés: ha nem gyorsulnak fel a beruházások és a rendszerfejlesztések, a hazai FMCG- és kiskereskedelmi láncok olyan piaci és szabályozási környezetben találhatják magukat, ahol nemcsak az uniós átlaghoz, hanem a közvetlen versenytárs országokhoz képest is hátrányból indulnak – fogyasztói megítélésben, beszerzési költségekben és megfelelési kötelezettségekben egyaránt.