Padlón a magyar vállalati szektor aktivitása

Sosem volt olyan mélyen a magyar vállalati szektor aktivitása, mint 2009. harmadik negyedévében – derül ki a pénzügyi számlák hétfőn megjelent friss statisztikájából.

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaság brutális alkalmazkodása a globális válsághoz sokkal inkább jelenti a lakossági és vállalati eladósodás kényszerű és automatikus korrekcióját, mintsem az államháztartás kiigazítását.
Tavaly a harmadik negyedévben Magyarország egyáltalán nem szorult rá friss külföldi tőkére, sőt a GDP 2 százalékát kitevő értékben még finanszírozta is a külföldet. Ez a jelenség 2009 előző negyedéveire is igaz, ilyen hosszú időszakon keresztül csupán a rendszerváltás utáni brutális recesszióban, a 90-es évek elején tapasztalhattunk hasonlót. Még a Bokros-csomag sem hozott ekkora korrekciót a gazdaságban.
A legnagyobb mértékű alkalmazkodást a vállalati szektor mutatja fel. A klasszikusan a beruházásai finanszírozására külső forrást bevonó szektor tavaly a GDP 4 százalékának megfelelő értékben mutatott többletet, ilyenre a rendszerváltás óta megközelítőleg sem volt példa. A jelenség oka ismert: a mély recesszió törvényszerűen veti vissza a beruházási igényt, illetve a vállalati hitelszűke kényszerű alkalmazkodást is hozott magával. Az a tény, hogy a vállalati szegmens mutatja a legnagyobb kiigazodást, kétségkívül nem kedvező jelenség, hiszen a növekedési szempontból ez az egyensúlyjavulás legrosszabb formája – írja a Portfolio.hu.