Otthoni párlatfőzés: meddig legális és mikor számít jogsértésnek?

Mennyi párlat főzhető otthon?

2021. január 1. óta minden gyümölcstermesztő magánszemély háztartásonként évi legfeljebb 86 liter gyümölcspárlatot állíthat elő adómentesen. Ez a lehetőség azoknak is adott, akik saját kertjükben termett gyümölcsből otthon készítik el a párlatot. A jogszabály szerint már egyetlen termő barackfa is elegendő ahhoz, hogy valaki gyümölcstermesztőnek számítson.

A desztillálóberendezést azonban kötelező bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzatnál, a főzési szándékot pedig a NAV felé kell jelezni. A hivatal cserébe származási igazolást állít ki, amely a párlat eredetét igazolja – ez például párlatversenyen való indulás esetén nélkülözhetetlen. A magánfőzéshez nagykorúság is feltétel.

Kinek adható a házi párlat?

Fontos korlátozás, hogy az otthon főzött vagy bérfőzetett párlat csak a magánfőző, illetve annak barátai, közeli hozzátartozói és vendégei fogyaszthatják. Értékesíteni kizárólag adóraktárnak lehet. Ez azt jelenti, hogy a szomszédnak nem adható el, de vele közösen elfogyasztható. A NAV rendszeresen találkozik szabálytalan hirdetésekkel a közösségi médiában, ahol házi párlatot kínálnak eladásra – ez azonban jogsértő, és szankciót von maga után.

Adózási tudnivalók értékesítés esetén

A párlat adóraktárnak történő értékesítésére külön adózási szabályok vonatkoznak. A személyi jövedelemadó törvény értelmében az évi 600 ezer forintos bevételig nincs adófizetési kötelezettség, ugyanakkor a jövedelmet is figyelembe kell venni. Az általános mentességi határ évi 1,2 millió forint, amely alatt szintén nem kell közterhet fizetni. A 600 ezer forint feletti bevételt viszont szerepeltetni kell az adóbevallásban.

Az otthoni párlatfőzés tehát legálisan is gyakorolható, de szigorú keretek között. A saját fogyasztásra előállított párlat nem árucikk, a kereskedelmi célú értékesítéshez pedig engedélyek és adózási kötelezettségek kapcsolódnak. Aki a szabályokat megszegi, az a jövedéki törvény megsértése miatt bírságra számíthat.