Öt százalékkal emelkedett a bor értékesítési ára
Több mint öt százalékkal emelkedett hektoliterenként a belföldön termelt borok értékesítési ára 2017-ben az előző évi árakhoz képest – írja az agrarszektor.hu. Míg a magyarországi borexport három százalékkal nőtt 2016-hoz képest, addig a borimport jelentősen, közel húsz százalékkal csökkent.
Nyolc százalékkal nőtt a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldi értékesítése 2017-ben az előző évihez képest. A fehérborok iránt csaknem kilenc százalékkal, a vörös-és rozéborok iránt pedig hét százalékkal nőtt a kereslet a megfigyelt időszakban.
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára valamivel több mint öt százalékkal, 27761 forintra emelkedett hektoliterenként 2017-ben az előző évihez viszonyítva.
A fehérborok ára csaknem hét százalékkal 26011 forintra, a vörös-és rozéboroké pedig csaknem öt százalékkal 30041forintra nőtt hektoliterenként. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára öt százalékkal, hektoliterenként 30155 forintra, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké pedig hét százalékkal, azaz hektoliterenként 25571 forintra emelkedett a 2016-os évhez képest. A vörös -és rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési átlagára 16 százalékkal hektoliterenként 29 948 forintra, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké pedig három százalékkal hektoliterenként 30042 forintra nőtt a megfigyelt időszakban – írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentésében.
A KSH adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt a 2017. január–októberi időszakban, mennyiségben 29 százalékkal javult, míg értékben három százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
A borexport mennyiségben, három százalékkal, 508 ezer hektoliterre nőtt, ugyanakkor értékben, öt százalékkal, 17 milliárd forintra csökkent 2017 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (54 százalék) a lédig borok tették ki. A palackos borok kiszállítása, három százalékkal, 234 ezer hektoliterre, a kivitel értéke peidg szintén három százalékkal 11,6 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A lédig borok exportmennyisége csaknem három százalékkal 274 ezer hektoliterre nőtt, ugyanakkor a kivitel értéke 20 százalékkal 5,1 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelben 82 százalékot tettek ki.
Ugyanakkor Magyarország borimportja 17 százalékkal 233 ezer hektoliterre csökkent 2017. január és október között az előző év azonos időszakához képest. Az import 56 százaléka palackos, a többi lédig kiszerelésű volt. A palackozott borok behozatala 15 százalékkal 131 ezer hektoliterre nőtt, a lédig boroké 19 százalékkal 102 ezer hektoliterre csökkent a megfigyelt időszakban. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 4,51 milliárd forint volt, nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A palackos borok behozatalának értéke négy százalékkal, a lédig boroké 19 százalékkal csökkent.
Magyarország pezsgőexportja 37 százalékkal volt több a 2017. január–október közötti időszakban az egy évvel korábbinál, az ebből származó bevétel pedig nyolc százalékkal nőtt.
A pezsgőimport csaknem 22 ezer hektolitert tett ki a vizsgált időszakban, 42 százalékkal esett vissza, értéke pedig 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Kitűnően szerepeltek a 2024-es évjáratú borok a XXI. Synvino Borversenyen
Összesen 400 nevezés érkezett az ország 18 borvidékéről a Syngenta…
Tovább olvasom >Világot átívelő borászati összefogás – bemutatjuk a The Global AVA nemzetközi szervezetet
A kaliforniai Livermore-völgyi Borászati Közösség 2025. február 26-án bejelentette a…
Tovább olvasom >Borpiaci változások: csökkenő fogyasztás, kihívások és lehetőségek
Az elmúlt években jelentős átalakulás zajlott a hazai és nemzetközi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >