Összezavarhatják az élelmiszercímkék a fogyasztókat egy uniós jelentés szerint

A címkék eredetileg információt hivatottak nyújtani az élelmiszerek összetételéről és tulajdonságairól, ám az európai fogyasztók egyre több állítással, logóval és szlogennel találkoznak, amelyek értelmezése nehézkes, néha pedig megtévesztő. Keit Pentus-Rosimannus, az Európai Számvevőszék tagja szerint ahelyett, hogy egyértelműsítenének, az élelmiszercímkék gyakran zavart keltenek; és nehéz kiigazodni a különféle rendszerek és állítások között.

A jelentés szerint a tény, hogy az uniós szabályozás nem tartott lépést az e területen bekövetkezett fejlődéssel, az EU mintegy 450 millió fogyasztója könnyen becsapható. Megengedett például a táplálkozási és egészségügyi állítások használata még olyan termékek esetében is, amelyek zsír-, cukor- vagy sótartalma magas. Így történhet meg, hogy egy cukros energiaszeletet „magas fehérjetartalmúként” reklámoznak. A szabályok szintén hiányoznak például a növényi összetevőkre (botanikai anyagokról) vonatkozó állítások esetében, amelyek tudományos bizonyítékok nélkül ígérnek fizikai teljesítménynövekedést vagy energiapótlást.

A frontoldali táplálkozási címkézés (pl. Nutri-Score vagy Keyhole) harmonizációjának hiánya szintén zavaró. Az egyes tagállamok eltérő rendszerei nem segítik, hanem inkább akadályozzák a fogyasztókat az egészségesebb választások meghozatalában.

A helyzetet tovább súlyosbítják az önkéntes címkék és környezetvédelmi állítások, amelyek gyakran súrolják a greenwashing határát.

A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy a fogyasztók edukációja nem kap kellő figyelmet, hiszen az EU mindössze 5,5 millió eurót szánt élelmiszercímkézési kampányokra 2021 és 2025 között. A dátumjelölések, például a „fogyasztható” és „minőségét megőrzi” kifejezések értelmezése is jelentős nehézségeket okoz.

ESM