Összetettebb lesz a KAP új rendszere

A mostaninál összetettebb lesz az unió közös agrárpolitikájának (KAP) elméletileg 2014-től bevezetendő új rendszere – mondta a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára hétfőn a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Czerván György jelezte: az új rendszerben Magyarország – az előzetes számítások szerint – 2014-2020 között várhatóan mintegy 12,3 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési támogatást vehet igénybe. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások összege 1,9 milliárd euróval nő, míg a vidékfejlesztési támogatások mintegy 400 millió euróval csökkennek. Ez utóbbi támogatás sem lesz kevesebb – tette hozzá -, mert az ország rendelkezésére álló más forrásokból, például a kohéziós alapból kiegészítik.

Megjegyezte ugyanakkor: előreláthatólag az új KAP jövőre – úgy, tűnik finanszírozási okok miatt – nem lép majd életbe, várhatóan 2015-től alkalmazzák majd.

A részleteket ismertetve az államtitkár elmondta: az unió új közös agrárpolitikájának vannak minden tagállam számára kötelező és választható, önkéntes elemei. A támogatások feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása. Emellett működik majd egy, a tagországok számára kötelező, de a gazdák számára választható elem is, amely a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere lesz. Itt a támogatás mértéke 500-1000 euró között lehet. Ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatásként jár az azt igénybe vevő gazdálkodónak.

A közvetlen támogatások új rendszerében minden tagállam számára kötelező lesz az alap, a fiatal gazdák támogatása, valamint az úgynevezett zöld komponens alkalmazása mellett a nemzeti tartalék képzése is. Magyarország a számítások szerint 135-140 eurót kaphat alaptámogatásként egy hektárra, a zöld komponensre pedig hektáronként 78-80 euró juthat. A fiatal gazdák támogatásának finanszírozására a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2 százaléka költhető. A nemzeti tartalék képzésére az alaptámogatás felső határának maximum 3 százaléka különíthető el.

A tagországok által választható elem lesz a termeléshez kötött támogatás, amelyet Magyarország esetében az éves pénzügyi keret 10 százalékáig használhat fel. Ez a számítások szerint mintegy 130 millió euró lehet. A szintén választható kategóriába tartozó, természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatására az éves nemzeti pénzügyi keret 5 százalékáig használható fel forrás.

Az unió a kifizetéseket is maximalizálni szeretné az agráriumban és a vidékfejlesztésben. Ez sávos rendszerű lenne. A számítások szerint Magyarországon a támogatás-elvonás összesen legfeljebb valamivel több mint 200 gazdaságot érintene, mintegy 11,7 millió euró összegben. Ez a forrás azonban az ország számára nem veszne el, hanem átcsoportosítható volna innovációs célokra.

Czerván György külön is kitért rá: a termékpiacok közös szabályozása terén Magyarország nem támogatja a szőlőtelepítési jogok eltörlését 2015-ben, ahogyan a cukorkvóta-rendszer megszüntetését sem. Nem ért egyet Magyarország a zöldség-gyümölcs termelői csoportok II. pilléres – vidékfejlesztési – forrásokból való támogatásával sem. A tejkvóta rendszer viszont megszűnik, ez az államtitkár szerint már bizonyosra vehető.

Amennyiben a pénzügyi keretről nem lesz megállapodás, úgy a közvetlen támogatások új rendszerének bevezetése 2015-re tolódhat. Ez esetben a területalapú támogatási rendszer (SAPS) alkalmazható még 2014-ben Magyarországon – jelezte az államtitkár. (MTI)