Összetett megközelítés

A szűkülő üzleti hitelezés, a kereskedelmi bankok visszaeső aktivitása jellemezte az elmúlt 12 hónapot. Ebben a helyzetben milyen hitelezési gyakorlatot folytatnak, kérdeztük Boldis Zoltánt, a Budapest Bank vállalati üzletágának termék- és folyamatfejlesztési vezetőjét.

B. Z.: – A lassuló gazdasági környezetben a Budapest Bank ugyanazt a prudens partneri megközelítést vallja, mint korábban, ezért a drasztikus hitelezési szigorítás helyett alapvetően a kkv-tanácsadási tevékenységre helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt egy évben nem volt szükség sem termékek, vagy devizaportfóliók megszüntetésére, sem pedig bizonyos ágazatokból vagy szegmensekből való drasztikus kivonulásra.

A hazai gazdaság növekedésének első jelei egyelőre az exportcégeknél láthatók, akikre a jelenleg gyenge forintárfolyam kifejezetten kedvezően hat. A válságból elsőként azok a cégek tudnak kilábalni, amelyek a magyar piac legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító nyugat-európai piacokon – ahol már tapasztalható az élénkülés – értékesítik termékeiket. Ugyanakkor az is igaz, hogy – hasonlóan a többi magyar kkv-hoz – ezek a cégek is likviditásszűkében vannak, ami gátolhatja őket az exportpiacokra való belépésben. Éppen ezért a Budapest Bank Business a válságban is stabil, prosperáló, exportáló cégek számára 2010 júniusától kedvezményes kamatozású export-előfinanszírozási hitelt kínál.

A nehézségekkel küzdő ügyfeleink igényelhetik azokat a szerződéses eszközöket és termékeket, amelyekkel a likviditási problémák hatékonyan kezelhetők. Velük együttműködve, tanácsadással, szoros személyes kapcsolat kialakításával törekszünk a válság hatásainak enyhítésére, a leghatékonyabb megoldások megtalálására.

Mennyiben alakultak át a kockázatértékelések?

B. Z.: – Az elmúlt időszak megmutatta, hogy a sztenderd, az ügyfeleket „egy kalap alá vevő” megközelítés a válságban nem működik: rossz ágazatnak tartott iparágon belül is lehet eszközeivel jól gazdálkodó, hosszú távon életképes és fejlődő vállalatot találni. A Budapest Bank célja, hogy az ilyen cégek számára megfelelő finanszírozási lehetőséget kínáljon.

– A válság okán indított új termékeik miként váltották be a hozzá fűzött reményeket?

B. Z.: – Az elsők között kötöttünk egyedi refinanszírozási hitelkeret-szerződést az Eximbankkal, amelynek eredményeként a kkv-k számára már igényelhető a hazai piacon az egyik legkedvezőbb kamatozású hitel a jövőbeni exportbevétel előfinanszírozásához.

– A magyar vállalkozások sokszor panaszkodnak a magas kamatokra és a szűkös hitelkínálatra. Önök szerint mennyiben jogos ez a kritika?

B. Z.: – A gazdasági válság egyik hatásaként a bankok kockázatkezelése, valamint hitelezési feltételei szigorodtak, és ezért a hitelezhető ügyfelek köre csökkent. Ez azonban nem jelenti, hogy szűkös a hitelkínálat. Inkább azt mutatja, hogy a bankok tudatosabban hiteleznek, és a hitel nyújtását elemzés vagy vizsgálat után vállalják. A banki kamatokat a forrásköltségek, valamint a kockázati felárak jelentősen befolyásolják, tehát a hitel „ára” függ a cég kockázati helyzetétől, valamint a bank forráshoz jutásának költségétől.

– Összességében miként értékelik az eltelt első háromnegyed évet?

B. Z.: – Az üzleti aktivitás és beruházási kedv továbbra is visszafogott, ami megmutatkozik a vállalatok mérsékelt finanszírozási igényében, a hosszú lejáratú beruházási hitelek iránti megcsappant érdeklődésben. Ugyanakkor tavalyhoz képest idén a cégek valamelyest aktívabbá váltak beruházások tekintetében, ez azonban kismértékben köszönhető a nagyobb megrendeléseknek. Leginkább az államilag is támogatott, a vevő igényeinek kielégítéséhez szükséges, valamint a hatékonyságnövelést célzó beruházások valósulnak meg. A kapacitásnövelő beruházások még kisebb arányban jellemzőek, hiszen az alacsony bázist figyelembe véve a vállalkozások a jelenleg ki nem használt kapacitásaik felfuttatására törekednek.