Összesen 440 millióra bírságolt 2014-ben a Nébih

Jelentős eredményeket ért el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában meghatározott célok teljesítésében 2014-ben: javult az ellenőrzések hatékonysága, és a lakosság is egyre többször fordul a hivatalhoz.

A hivatal évösszegzése szerint, az ellenőrzések legnagyobb része az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás és a vendéglátás területére irányul, de számottevő az állattartó telepeken végzett ellenőrzések száma is. Az éves mintavételi terv első fél évében az élelmiszerlánc területén 22 767 mintavétel, míg a létesítményellenőrzési terv részeként összesen 6 820 ellenőrzés valósult meg, ami jelentős javulás az elmúlt évekhez képest. A Nébih és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei november végéig összesen közel 440 millió forint bírságot szabtak ki, ami a központi költségvetést illeti.

A hivatalon belüli átszervezés utána kiemelt ügyek igazgatóságának (KÜI) működését igazi sikertörténetnek vélik. A KÜI szakemberei 2014-ben több mint 300 ellenőrzést végeztek, 5620 tételből 1540 tonnát vontak forgalmi korlátozás alá és utaltak megsemmisítésre. A kiszabott bírság összege meghaladta a 350 millió forintot. Az ellenőrzések eredményeképpen a megállapított áfa és adóellenőrzés összege több mint négymilliárd forint, ami egyértelműen igazolja az új módszereken alapuló, központi ellenőrzés létjogosultságát – jelezte. Kitért arra, nagy feladatot jelentett és jelent a munkatársaik számára a január elsején induló elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) kidolgozásában való részvétel. A rendszer egyik alapelve az élelmiszeripari vállalkozások esetén a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerének (felir) és az első betárolási hely adatbázisának összekötése, valamint folyamatos kommunikációja az ekáer rendszerrel. Nagy eredményeket várnak a rendszer bevezetésétől, mivel naprakészen nyomon követhetőek lesznek az ország teljes területén az élelmiszer szállítmányok, illetve az esetlegesen kockázatos vállalkozások tevékenységei is jobban figyelemmel kísérhetővé válnak.

Az idén a Nébih állategészségügyi szolgálatának több fertőző állatbetegség miatt is intézkednie kellett, az afrikai sertéspestis behurcolását mindeddig sikerült megakadályozniuk, miközben több uniós tagországban és Ukrajnában jelen van ez a nagy gazdasági kárt is okozó állatbetegség – emelte ki az elnök. Nem sikerült viszont megakadályozni a szarvasmarha- és juhágazatot érintő kéknyelv-betegség megjelenését. A törpeszúnyogokkal terjedő fertőző betegség felszámolására minden lehetséges intézkedést megtettek, például több mint 250 négyzetkilométeren végeztek szúnyogirtást a betegség terjedésének megelőzésére. (munkatársunktól)