Összefogtak a világ legnagyobbjai

Vállalatonként és nemzetenként változó, a megatrendekhez igazított szemlélet és stratégia, közben magas szintű összefogás 2020 vásárlójának hatékony kiszolgálása érdekében, vagyis „kollaboráció mindenek felett” a jelentés kiinduló üzenete.

A megatrendek egymásra hatásának és a workshopok eredményeinek tanulmányozása számos következtetés kidolgozásához vezetett. Például a természeti források beszűkülése és a várhatóan szigorodó nemzetközi szabályzások együttesen eredményezik majd a logisztikai és supply chain rendszerek gyökeres változását a következő évtizedben. A lakosság által használt technológia fejlődésének drámai felgyorsulása és a személyes szolgáltatások iránti igények növekedése pedig kikényszeríti, hogy az ipar, az egyes vállalatok gyökeresen átalakítsák a fogyasztó megragadására vonatkozó törekvésüket, eszközrendszerüket.

Négy fő stratégiai célt határozott meg a projekt, amelyek globálisan és a helyi társadalmak szintjén is relevánsak, így vállalatok, kormányok, régiók, szervezetek, programok és kezdeményezések is azonosulhatnak velük, a lokális sajátosságokhoz igazított hangsúlyeltolódásokkal.

Ma részletkérdés, holnap létkérdés

A fenntarthatóság ügye egyre sürgetőbb és egyre szélesebb körben ismert. A fejlődő gazdaságok – Kína, India, Brazília – folyamatos növekedése óriási kihívást jelent az erőforrás-ellátásban és -elosztásban, legyen szó élelmiszerről, energiáról vagy vízről. A téma társadalmi vitákat vált ki, és nagy médiavisszhangot kap világszerte a következő években. A fogyasztók egyre inkább tudatában lesznek, hogy viselkedésük, döntéseik, választásaik befolyásolják Földünk sorsát, az emberiség létét. Ez a társadalmi nyomás a vállalatokat is arra kényszeríti, hogy mind szélesebb körű felelősséget vállaljanak, sőt ebben a közegben a szabályzások előtt járva különböztessék meg magukat. A fenntarthatóságot teljességében, holisztikus életciklus-megközelítésben szemlélve megérthető, hogy a fogyasztók befolyásolása a legnagyobb kihívás és a legnagyobb lehetőség is egyben.

A jövőbeni siker mércéje a fogyasztók bizalmával arányosítható, vagyis azzal, hogy az emberek mennyire bíznak meg majd a termékekben, márkákban és a kereskedelemben, gyártásban. 2010 vásárlója még bizonytalan volt azzal kapcsolatban, mi is az a nagy lépték, mi a zöld irányzat lényege, kinek mit is kell tennie az élhető jövő érdekében. 2020 vásárlója viszont egy térfélen levőnek tekinti az eladóhelyet és a márkaválasztékot, közös felelősséggel ruházza fel a márka gyártóját és forgalmazóját, akik kollektíven segítik a fogyasztókat és vásárlókat a fenntartható, környezettudatos élettér kialakításában.

A hangsúly a közös felelősségen van. Ha a vásárlók látják, hogy az iparág szereplői közösen lépnek fel például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, látják, hogy kereskedők és gyártók együttműködnek a nemes cél érdekében, sőt, a felek megbíznak egymásban, akkor ez az ő bizalmukat is építi az iparág felé. Az egységes szóhasználat, mérőszámok, konzisztens üzenetek elősegítik a fogyasztói szokások átalakítását a fenntarthatóság érdekében, ami azért is fontos, mert sokszor a rossz, pazarló magatartás jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt.

Mindezek nem küszöbölik ki a versenyszellemet, sőt, az innovatív megoldások telepítése előnyt jelenthet egy márka vagy láncolat számára.

2020 fogyasztójának bizalmát tovább növelheti az iparágban terjedő átláthatóság. Ha kereskedő és gyártó egyre nyíltabban és őszintébben mutatja majd be gazdasági tevékenységének környezetre gyakorolt hatását, ha nyilvánossá teszik üzletmenetüket, eljárási rendjüket és bevallják tévedéseiket, hibáikat, akkor ez a transzparencia elősegíti, hogy az emberek személyesen is bekapcsolódjanak a meghirdetett programokba, és sajátjukként képviseljék a fenntarthatósági sztenderdeket embertársaik és a többi iparág felé is.

Optimalizált, közös ellátási lánc

Az elvárosiasodás, a közlekedési és szállítmányozási szabályzók szigorodása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szervezett civil kezdeményezések, az idősödő társadalom elvárásai mind arra vezetnek, hogy a logisztikát ember- és környezetbarát irányba optimalizálni kell. Az otthonról vásárlás, az útközben felvett csomagok, az információs technológia vívmányainak alkalmazása az ellátási lánc láthatóságát és átláthatóságát is növelni fogja. Az értéklánc minden szereplőjére kiterjedő együttműködés és információáramlás rajzolódik ki, ahol a vásárlás helyén keletkező adatok, a termelési előrejelzések, a készletek, de a szállítmányozási flották és eszközrendszer is megosztott és követhető. A disztribúció és logisztika tehát már nem versenytényező lesz, hanem közös szolgáltatási alap, amelyre a megkülönböztethetőség építkezhet.

A rendszer mozgatórugója a jövőben a fogyasztó, akitől a keresleti igény érkezik, otthonról, egy mobil pontról vagy egy üzletből. Ezzel az igénnyel szinkronizált és előre jelzett a termelés, ez vezérli a több gyártó által üzemeltetett, közös raktárakba irányuló, megosztott szállítmányozást, ahonnan szintén közös városi vagy régiós központokba, cross-docking centerekbe kerül tovább az áru. A végső disztribúció konszolidált, energiatakarékos eszközökön történik. A hatékonyságnövekedés több helyen mérhető lesz, a rendelkezésre állás, rendelési jóságfok, vevőszolgálat szintjének növekedése, a szén-dioxid-kibocsátás és az átfutási idő, a költségszint, az emberi beavatkozás csökkenése várható.

Kormányrúd a fogyasztónál

A technológia vívmányaival napi szinten élni tudó fogyasztó megragadása, az új típusú kommunikáció útjaira való rátalálás sürgető iparági feladat. Az emberek a vártnál korábban és az elképzeltnél sokkal gyorsabban, zökkenőmentesebben adaptálják a friss fejlesztéseket a hétköznapok minden területén, így a vásárlásban is. Élvezik az idő és a hely korlátainak megszűnését, a döntési szabadságot. A következő években tehát még jobban informáltak és még határozottabbak, tudatosabbak lesznek. Nyeregben érzik majd magukat az iparral szemben, hiszen élettényezőiket ők határozzák meg, befolyásolásuk nehézkes. Igényeikhez alkalmazkodva megjelenik tehát a vevőszolgálati koncepciók új generációja.

A jó hír, hogy ugyanezen technikai fejlesztések az iparág számára is rendelkezésre állnak, így lehetővé válik a fogyasztók és vásárlók személyes bevonása, akár közvetlenül a vállalatok számítástechnikai rendszerével való összekapcsolása. A vállalatoknak ez óriási lehetőség a nagyobb érték generálására, az egyoldalú kommunikáció interaktívvá tételére, a bennfentesség-érzésen keresztül az elkötelezettség növelésére. A kormányrúd tehát a fogyasztó kezében lesz, de a vállalatok valódi, kétoldalú párbeszédet folytathatnak a vezetőülésben ülővel. A kérdés csak az, mennyire lesznek képesek meghallani és értelmezni a véleményét, változó igényeit.

Az egészség és életminőség szolgálatában

Több trend egymásra hatása eredményeképp kerül középpontba az emberek jólléte. A fogyasztók, a kormányok, a hatóságok egyre nagyobb kényelmet várnak el, ugyanakkor több és több edukatív, információs és bevonó jellegű aktivitást is igényelnek. Az élelmiszer-biztonság érdekében az átláthatóság, követhetőség az ellátási láncban alkalmazott technológiák fejlesztését is kikényszeríti. Önkéntes és megelőző lépésekkel az ipar elébe mehet a jelentkező kihívásoknak.

Ezen a ponton teljes iparági kollaborációra van szükség, a termékbiztonsági tényezők és az egészségesebb lehetőségek biztosítása érdekében. Egyezményes áru-visszahívási rendszert kell alkotni, hogy az elavulttá váló cikkeket egységesen és gyorsan lehessen a forgalomból kivonni. A fogyasztókkal való együttműködés lesz az alapja a márkainnovációs irányok meghatározásának, a jövőbeni egészség és életminőség megőrzése érdekében.

Az életminőség-centrikusság nem csak egészséges táplálkozásra, de a testápolás és személyes higiénia területére, sőt, a fizikai, érzelmi, szellemi, intellektuális és a hosszú távon fenntartható jóllétre is kihat. A minden árszinten megjelenő egészséges választék és a folyamatos edukáció hatására 2020 vásárlói megnövekedett sportolási igénnyel és lecsökkentett kalóriabevitellel élnek. 10 év alatt csökken a túlsúlyosok aránya a társadalomban, így kevesebben betegszenek meg krónikus betegségekben. Összességében változó költségstruktúrában kedvezőbb egészségügyi és szociális ellátórendszerek állnak rendelkezésre, de megváltozik a munkahely, a nemzeti gazdaságok és a környezetvédelem infrastruktúrája is. Megszűnik az alultápláltság, a minőségi vízellátás és a növekvő higiénia következtében csökken a járványok veszélye és a gyermekhalandóság is.

Az új üzleti modellek, a párbeszéd és a kollaboráció konkrét megoldások kidolgozásához vezet. Az eredményeket a kormányok, szervezetek, ipari szereplők, gyógyszergyárak és az emberek közös összefogással érik el a „jobb üzlet, jobb élet” ideológia megvalósításával. (Folytatjuk)

Kátai Ildikó