Összefognak a gyógynövény ágazat szereplői

Újjáalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövény alosztálya, amely a Gyógynövény Szövetség és Terméktanáccsal (GYSZT) is szorosabbá fűzte kapcsolatát. Cél a termesztett és a gyűjtött gyógynövények arányának megfordítása az előbbi javára, továbbá összefogott marketinggel, edukációs kampányokkal is támogatni kívánják az ágazatot – hangzott el a két szervezet közös ülésén.

Május végén tartotta közös ülését a NAK Kertészeti Osztályának gyógynövény alosztálya és a GYSZT. Az esemény célja és apropója a GYSZT évi rendes közgyűlésén és a működését érintő ügyek tárgyalásán túl, a NAK gyógynövény alosztályának újraalakulása, valamint – a résztvevő köztestületi, érdekképviseleti szervek és ágazati szereplők által – az iparág legfontosabb feladatainak megvitatása volt.
Az ülésen a magyar gyógynövény iparág csaknem 95 százaléka képviseltette magát, valamennyi szegmensből: gyűjtők, termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatás-fejlesztéssel foglalkozók. A nagy tapasztalati háttérrel, tudásbázissal és sokszintű termelési értékkel rendelkező szervezeti tagok így nem csak földrajzilag, de ágazatilag is lefedték a hazai gyógynövényiparban érdekeltek körét.
Dr. Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti osztályának elnöke az ülésen hangsúlyozta a köztestületi és érdekképviseleti munka összehangolásának fontosságát, melyben az új ciklus során a szervezetek közösen, egymást erősítve határozzák meg céljaikat, és szakmai munkájukat összehangolják. Czirbus Zoltán, a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az elnöke kiegészítette ezt azzal, hogy a szakmai együttműködés alapja a NAK és a GYSZT 2014-ben megkötött stratégiai megállapodása, mely az elmúlt ciklusban is sikereket eredményezett.
Czirbus Zoltán elmondta, hogy a NAK gyógynövény alosztályának munkája az elmúlt négy évben a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálásáról szólt: az iparág létezik és aktívan működik. Az ágazat korábban leginkább a vadon termő gyógynövények gyűjtése révén került szóba, ami az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása. A makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben paradigmaváltásra van szükség: bár jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70 százalékát adja – a termesztéssel szemben –, a gyűjtés ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A ciklus végére a vezetők az arány változását szeretnék elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény.

Czirbus Zoltán szerint a modern, korszerű és hatékony termesztés eléréséhez hosszú távú faj- illetve fajtaspecifikus termesztési stratégiában kell gondolkodni, ami kiterjed a nemesítésre, a szaporítóanyag-beszerzésre, az elsődleges feldolgozási technológia (szárító, poszt-harveszt gépek), a növényvédelem fejlesztésére, és ezt a következő években legalább a tíz legfontosabb termesztett gyógynövényre ki kell dolgozni. Az ülésen résztvevők a hosszú távú közös célok között megfogalmazták még a gyógytermékek jelenleg 27 százalékos áfakulcsának csökkentését, valamint a pályázati rendszerbe való belépést, melyre projekt szemléletű finanszírozást és pályázati forrást kellene allokálni.
Az ülésen meghatározták a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az edukációra és hiteles ágazati kommunikációra vonatkozó új irányvonalát is, melynek mozgatórugója a komplex tagsági együttgondolkodás és a jól átgondolt koncepció. Ezt mind az online arculat, megismertetés, reklám tekintetében, mind a valós kommunikációban, edukációban meg kívánják valósítani, hogy a jövőben rendszerszintű, szakmailag értékes, hiteles, közérthető és oktatási formákat is tartalmazó üzeneteket hozzanak létre. Az elképzelés szerint az új arculat kialakításában és működtetésében a tagság valamennyi szegmense részt fog venni.