Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program

(Fotó: Pixabay)

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt nyitóeseménye, melynek során a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően az egyházi felekezetek közreműködésével kérjük Isten áldását a vetésre, a jó termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért, valamint a gazdálkodókért, akik kiemelt munkát végeznek annak érdekében, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér.

Idén a búzaszentelésre a partiumi Kaplony határában került sor

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ünnepi beszédében kiemelte, hogy szétszórva a nagyvilágban, de mindannyian ugyan annak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk örökösei, tagjai, térben és időben. Ennek az egységnek a szimbóluma a Magyarok Kenyere is, hiszen, ahogy a búzaszem is, teremjen bárhol a kárpát-medencében, azt összegyűjtik és végül egyetlen kenyeret fog alkotni. A kenyér az összetartozásunk szimbóluma, a mai búzaszentelő ünnepség pedig megerősít minket magyarságunkban. Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszédében elmondta, hogy nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő átsegít minket mindenen. A gazdaember mindig alázattal kezdi munkáját, amihez kéri a Jóisten áldását, hiszen a mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárásnak, aszálynak, jégnek. Bármilyen csapás ér minket, mindig újrakezdjük a munkánkat, hisz van hit, van nemzet és hagyomány. Ezt szimbolizálja a Magyarok Kenyere Program is, melyben már nem csak adománygyűjtés zajlik, hanem ösztöndíjat is tudunk biztosítani tehetséges, de nélkülöző kárpát-medencei fiatalok számára. Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte: nem véletlen a helyszín választás, hiszen Kaplony településen is mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal. A Magyarok Kenyere program együttműködő szervezeteként hangsúlyozta: ez az összefogás hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, e mellett nemzeti szintű szakmai együttműködés színtere is. A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos „kenyér”. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a Kárpát-medencei búzaszentelő a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. Elmondta, hogy fejlődött a mezőgazdasági technológia, de a gazdálkodás alapjai, a biológiai törvényszerűségei ugyan azok, és akkor van eredmény, ha a gazda és a környezete között összhang van. E mellett fontos, hogy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni és ahhoz, hogy az emberek tudják, milyen munka és erőfeszítés van az élelmiszer előállításban, meg kell tudnunk mutatni nekik.

Pataki Csaba Szatmár megye tanácselnöke örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott otthont egy ilyen méretű és színvonalú közösségi eseménynek

Kiemelte: azon a nyelven tud a búza, mint a gazda, aki elvetette, de a végén egy kenyér lesz belőle. Erőt és egészséget kívánt ahhoz, hogy bölcsen neveljük a magyar közösségeket, gyermekeinket. Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke beszédében kifejtette, hogy a NAK is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban. „Nem számít, hogy máshol kel ki a búza és másutt élek én, ugyan az a kenyér íze: mert a búza az élet.” – fogalmazott. A búza a gazdának a reményt, a remény sokféleségét jelenti: hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját, mindehhez pedig bíznia kell Istenben. Kiemelte, az élelmiszer kemény munkánk gyümölcse, érték: a mindennapi étkezéseknél is figyelmet kell szentelnünk az élelmiszerpazarlás minimalizálására. Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP képviselőjelölt köszöntőjében kiemelte: a magyar identitás, a kultúra közössége összeköt bennünket, a Magyarok Kenyere program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája. Hozzátette: a mai embert próbáló időben a hit, a remény nyújt támaszt: a búzaszemet se vetné el a gazda, ha nem hinne benne, hogy termést hoz és megsokszorozódik, és ahogy a jó gazdának, nekünk is hinnünk kell a közösségi erőfeszítés sikerében.

NAK