Őssajtot találtak egy egyiptomi sírban

Egy egyiptomi fáraódinasztia sírjában találták meg a világ legöregebb szilárd sajtját – olvasható a Világgazdaság Online-on. A 3200 éves eledel tehén-, kecske- és juhtejből készülhetett, ám fertőzött volt: tudósok egy ma is ismert baktérium maradványait találták meg benne.

A világ legrégebbi kemény sajtját találták meg egy egyiptomi sírban augusztus közepén az egyiptomi Szakkarában. A Kr. e. 13. századi sírt, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el, már 1885-ben elkezdték feltárni, ám a futóhomok újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel megint.

Jó néhány éve a régészek törött köcsögök maradványait fedezték fel, ezek egyikében találták a megkövült fehéres anyagot, amelyről feltételezték, hogy valaha étel lehetett, azonban nem voltak biztosak abban, hogy pontosan milyen – adta hírül a BBC.

Mára kiderítették, hogy a massza nem más, mint sajt, amely legalább 3200 éves.
A szakemberek megtisztították a fehér massza fehérje-összetevőit, és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték az összetételüket. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehén- és kecske- vagy juhtejből készítettek.

A sajtot takaró vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd, és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék szilárd sajt volt.
A felfedezésnek nagy a jelentősége, mivel korábban nem volt bizonyíték arra, hogy az ősi Egyiptomban foglalkoztak volna sajtkészítéssel – állítják a régészeti munkálatokat végző tudósok. –

A vizsgált anyag valószínűleg a valaha talált legrégebbi szilárd sajtmaradvány
– mondta a BBC-nek Enrico Greco, a Catania Egyetem munkatársa, aki kollégáival együtt a Kairó Egyetemen a lelet elemzésén dolgozott.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy olyan baktériumok jelenlétére utaló nyomokat találtak, amelyek a brucellózis nevű fertőzés kiváltásáért felelősek. Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére a Ramszesz-fáraók uralkodása idején, közvetett paleopatológiai bizonyítékot már korábban is találtak a szakemberek. Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával. (vg.hu)