Őssajtot találtak egy egyiptomi sírban
Egy egyiptomi fáraódinasztia sírjában találták meg a világ legöregebb szilárd sajtját – olvasható a Világgazdaság Online-on. A 3200 éves eledel tehén-, kecske- és juhtejből készülhetett, ám fertőzött volt: tudósok egy ma is ismert baktérium maradványait találták meg benne.
A világ legrégebbi kemény sajtját találták meg egy egyiptomi sírban augusztus közepén az egyiptomi Szakkarában. A Kr. e. 13. századi sírt, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el, már 1885-ben elkezdték feltárni, ám a futóhomok újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel megint.
Jó néhány éve a régészek törött köcsögök maradványait fedezték fel, ezek egyikében találták a megkövült fehéres anyagot, amelyről feltételezték, hogy valaha étel lehetett, azonban nem voltak biztosak abban, hogy pontosan milyen – adta hírül a BBC.
Mára kiderítették, hogy a massza nem más, mint sajt, amely legalább 3200 éves.
A szakemberek megtisztították a fehér massza fehérje-összetevőit, és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték az összetételüket. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehén- és kecske- vagy juhtejből készítettek.
A sajtot takaró vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd, és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék szilárd sajt volt.
A felfedezésnek nagy a jelentősége, mivel korábban nem volt bizonyíték arra, hogy az ősi Egyiptomban foglalkoztak volna sajtkészítéssel – állítják a régészeti munkálatokat végző tudósok. –
A vizsgált anyag valószínűleg a valaha talált legrégebbi szilárd sajtmaradvány
– mondta a BBC-nek Enrico Greco, a Catania Egyetem munkatársa, aki kollégáival együtt a Kairó Egyetemen a lelet elemzésén dolgozott.
A kutatók arról is beszámoltak, hogy olyan baktériumok jelenlétére utaló nyomokat találtak, amelyek a brucellózis nevű fertőzés kiváltásáért felelősek. Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére a Ramszesz-fáraók uralkodása idején, közvetett paleopatológiai bizonyítékot már korábban is találtak a szakemberek. Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával. (vg.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat
A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a…
Tovább olvasom >Két napig Korea a Margit-szigetre költözik: indul az ingyenes KoreaON 2025 kulturális fesztivál!
A budapesti nyár idén is elhozza a KoreaON kulturális fesztivált,…
Tovább olvasom >Bemutatkozott a magyar méz és a mangalica Oszakában
Tovább kell erősíteni az olyan prémium mezőgazdasági termékek jelenlétét a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Zsugorinfláció: adatbázis indul a kisebb kiszerelésekről
A fogyasztók könnyen hozzáférhető, megbízható és folyamatosan frissülő forrásból tájékozódhatnak…
Tovább olvasom >Támad a Temu: az online diszkontóriás betörne az európai élelmiszerpiacra is
A kínai Temu online piactér az olcsó elektronikai és ruházati…
Tovább olvasom >Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >