Óriási az állattartók felelőssége a ragadós száj- és körömfájás vírus megfékezésében

(Fotó: Pixabay)

A tapasztalatok szerint a vírus márciusi megjelenése óta bebizonyosodott, hogy a szabályok szigorú betartása mellett szükség van ennek hatósági ellenőrzésére is, illetve meg kell vizsgálni esetleges további szigorítások szükségességét – fejtette ki. Magyarországon 50 éve nem volt ilyen súlyos betegség a párosujjú patások körében, ezért a gazdák körében sem volt meg a félelemérzet, a megfelelő elővigyázatosság – fejtette ki. Nagy István kiemelte: a betegség nagyon ragályos, és rendkívüli gazdasági károkat okozhat, előzetes becslések szerint a kár több tízmilliárd forintos. Újabb kitörés nincs, a vírus terjedésének megelőzése érdekében változatlanul szigorú előírások és intézkedések vannak érvényben – mondta az agrárminiszter. A tárcavezető szerint nehéz a közvéleménnyel annak megértetése, hogy a fertőzéssel érintett gazdaságokban nem egészséges állatokat likvidálnak, mert a nagyüzemi telepeken a tünetmentes példányok is hordozzák a vírust.

Az 1970-es években sok vidéki háznál volt tehén, ott meg tudták oldani az izolációt, és voltak olyan állatok, amelyek túlélték a betegséget

Nagyüzemi körülmények között nem megoldható sem a karantén, sem a gyógyítás, a továbbterjedés megelőzéséhez a tünetmentes állatokat is le kell ölni – jelezte. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség vakcinázással nem előzhető meg, mert azzal bekerülne a vírus az állatba, és akkor már nem exportálható. Jelenleg az az érvényes Európában, illetve az egész világon, hogy a mentességet fenn kell fenntartani a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és a ragadós száj- és körömfájás esetében is – mutatott rá. A miniszter úgy látja, ideje lenne nemzetközi szinten döntést hozni, hogy feladható-e ez a mentesség.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa emberre nem veszélyes

Nagy István kiemelte: az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére pályázatot hirdetnek szarvasmarha, juh- és kecsketartó telepek számára. Az agrártárca célja, hogy minden érvényesen pályázónak jusson pénz, ezért szükség esetén átcsoportosítanak más forrásokból. A kiírás májusban megjelenik, és szeretnék a beadott pályázatokat minél gyorsabban, már júliusban elbírálni – ismertette. A magyar export kapcsán felmerülő nehézségekről szólva a miniszter kitért arra is: bár az európai uniós szabályozás szerint csak a fertőzéssel érintett, meghatározott méretű zónából nem lehet terméket kiszállítani, mégis azt tapasztalják, hogy Magyarország egészéről vonakodnak sertést vásárolni a külföldi partnerek. Magyarország viszonossági intézkedéseket vezet be azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem akarják a törvényeknek megfelelően a magyar termékeket befogadni, és nemzetközi tárgyalásokat folytat az exportkorlátozások feloldása érdekében – közölte.

Az agrárminiszter arra kéri a vásárlókat, hogy kitüntetett figyelemmel forduljanak a hazai termékek felé, és keressék a magyar sertéshúst

Kérdésre válaszolva Nagy István elmondta: továbbra is vizsgálják, hogyan került a vírus Magyarországra, az eddigi vizsgálatok alapján az teljesen kizárható, hogy vendégmunkások miatt. Jelentősen segítené a védekezést, ha megtalálnák a kiindulás okát – tette hozzá.

MTI