Orbit-kutatás: A magyar fiatalok hetente átlagosan 26 alkalommal élnek át mikrostressz pillanatokat

Számos kutatás megállapította már, hogy a Z generáció sokkal stresszesebb, mint a korábbi, hasonló korú generációk voltak. Az elmúlt évtizedben rengeteg stresszforrás érte őket, a háborúk, a megélhetései költségek drasztikus növekedése, a gazdasági válság, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő, valamint a digitalizációs folyamatok hatása a szociális kapcsolatokra mind nagyban hozzájárultak ehhez a tendenciához. Az Orbit legfrissebb Z generációs felmérése szerint a legtöbb stresszel az aktívan dolgozó, városban élő nők küzdenek, de a gyakori stresszelők (akik naponta átlagosan 5 mikrostresszt érzékelnek) közé tartoznak a tanulók (34%) és a középfokú végzettséggel rendelkezők (48%) is. 

A fiatalok 90%-a tapasztalt már mikrostresszt élete során. Legtöbben a kisebb viták, házimunka vagy a határidők kapcsán érzik ezt, leginkább saját otthonukban, de az iskola és a munkahely is a lista élén szerepel, mint a mikrostressz forrása. Meglepő módon a gyakori mikrostresszelők 35%-a az első helyen önmagát jelölte meg, mint a stresszhelyzet okozója, míg ugyanennyien a családot, kicsit kevesebben (33%) pedig az idegeneket okolják érte.

Fuller Bianka pszichológus szerint manapság az embereknek nagyon magas, sokszor irreális elvárásaik vannak önmagukkal szemben.

„Ennek az egyik oka, hogy rengeteg inger ér bennünket a közösségi médián keresztül, ahol azt látjuk, hogy ’mások mennyivel jobban menedzselik az életüket’. Ennek hatására tudattalanul megjelenik bennünk egy kritikus belső monológ, ami azt mondja, hogy neked is jobban kell csinálnod – és ezt mindenre ráültetjük. Ezért is fordulhatott elő, hogy a legtöbben önmagukat okolják a tapasztalt mikrostressz miatt. Amit ebben fontos látni, hogy bár mi tesszük magunkra a nyomást a nap végén, de nem innen indul a folyamat, hanem a külvilágtól. Amíg viszont ez tudattalan marad, és csak az egyenlet végét látjuk, ami az, hogy “én vagyok az oka annak, hogy nem csinálom jól”, addig ez a nyomás csak növekedni fog”

– állítja a pszichológus. 

A stressz leküzdésére számos megoldás létezik. A kutatás azt mutatja, hogy míg a legtöbben a zenehallgatást (49%) és a filmnézést (33%) választják megküzdési mechanizmusként, addig akadnak olyanok is, akik kifejezetten szokatlan módját választják a stresszlevetésnek. A válaszadók 23%-a magában énekel, 16%-a rágózik, 12% táncol, 7% hangosan nevet, de előfordul olyan is, aki stresszes helyzetben ételt aprít (6%). Meglepő módon a gyakori mikrostresszelők közül is csupán 30% az, aki rendszeresen ki szokta beszélni egy hozzátartozójával a napi stressz forrását. Akik viszont mégis így tesznek, leginkább a párjukkal (32%) vagy édesanyjukkal (28%) beszélik meg frusztrációjukat.

A magas napi stresszfaktor miatt a mai Z generáció háromnegyede nagyon fontosnak tartja az énidőt, leginkább azért, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak, amit tényleg szeretnek. A legtöbben egyedül, elvonulva otthonukban vagy egy csendes helyen szeretik tölteni ezt az időt. Ennek egyik oka többek között az is, hogy sokan úgy érzik, hogy idő (35%) és pénz (26%) hiányában nem tudnak úgy feltöltődni, ahogy valójában szeretnének. A fiatalok közel negyede pedig úgy érzi, még nem találta meg a számára legmegfelelőbb módszert. 

„Az énidőt sokszor nehéz egy mondatban definiálni, hiszen mindenkinek mást jelent. Minden olyan tevékenység énidőnek számít, amit ténylegesen önmagunkért teszünk, és nem azért, mert valaki elvárja tőlünk. Amikor énidőről beszélünk, sokkal fontosabb maga az érzés, ahogyan közben vagyunk, mint maga a tevékenység. Ilyenkor engedjük ki a fáradt gőzt, csillapítjuk az idegrendszerünket, nyomás, elvárás nélkül vagyunk a jelen pillanatban, és csak magunkra összpontosítunk, pontosabban arra, hogy mi is zajlik bennünk. De gyakran épp az szolgálja az énidőt, ha olyan tevékenységet végzünk, ami segít kicsit “kimenekülni a gondolatainkból”, a fizikai mozgás például kifejezetten ilyen”

– folytatja Fuller Bianka. 

A fiatalok számára a rágózás is bevált módszernek számít a stresszoldásra. A gyakran mikrostresszelők harmada szokott naponta rágóhoz nyúlni, legtöbben stresszlevezetés vagy unaloműzés céljából, de az izgatottság is a fő okok között szerepel (20%). A válaszadók 40%-a szerint ez az időtakarékos és pénztárcabarát tevékenység ténylegesen csökkenteni tudja a stressz-szintjüket, 15% szerint pedig hangulatjavító hatása is van a rágózásnak.

„A rágózás sok tekintetben megfelelő eszköz a stresszoldásra. A fizikai aktivitás, azaz a rágás segít csökkenteni a stressz okozta fizikai feszültséget, valamint egyes tanulmányok szerint csökkenti a stresszhormon (kortizol) szintjét a szervezetünkben. Emellett a rágás segíthet a figyelemelterelésben is, mert mint “póttevékenység” jelenik meg, oldva ezáltal a stressz okozta szorongás szintjét. Arról nem is beszélve, hogy a rágó íze (különösen a mentol, eukaliptusz) aromaterápiás jelleggel bír, ami még egy szinten hozzásegíthet bennünket az önmegnyugtatáshoz”

– zárja a szakértő.