Orbán Viktor bemutatta a magyar gazdasági stratégia négy pontját

A magyar gazdasági stratégia négy pillére

1. Gazdasági semlegesség: Magyarország mindenkivel, így Kínával és Oroszországgal is jó kapcsolatokat kell, hogy ápoljon. Orbán szerint az Európai Unió elszigetelte magát az USA-tól, Kínától és az orosz szankciók miatt Oroszországtól is, de Magyarországnak nem szabad ebbe a helyzetbe kerülnie.
2. Béke: A kormányfő szerint az ország nem bírna ki még egy olyan hároméves időszakot, amely 20 milliárd euró veszteséget okoz.
3. Adócsökkentés: Orbán Viktor megerősítette, hogy hosszúbb távon is fennmarad a munka-, családtámogatás- és adócsökkentés-központú gazdasági rendszer.
4. Demján Sándor Program: A program célja, hogy segítse a magyar gazdaság lendületének visszaszerzését.

„Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya”

A miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar gazdaság alapvető elemei nem fognak megváltozni. Felidézte a kormány legutóbbi ígéretét a két- és háromgyerekes nők adómentességéről, amely hosszú távon is be lesz építve a rendszerbe, és nem lesz megváltoztatható.

Az adórendszer célja, hogy alacsony adóterhekkel a munkavállalásra, valamint családalapításra és gyermekvállalásra ösztönözzön.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénz kerül a gazdaságba, elsősorban a kkv-kon keresztül, ami csaknem 50%-os növekedést jelent.

A kormányfő határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy „nem létező pénzek osztogatásával” lehetne javítani a szociális helyzeten. Magyarországon továbbra is a munkaalapú társadalom marad az irányelv.

A magyar munkaerőhelyzet és versenyképesség

A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarországon még mindig rendelkezésre áll 300 ezer munkavállaló, akiket be lehet vonni a munkaerőpiacra. A Széchenyi-kártyán keresztül kétszer annyi kamattámogatást biztosítanak a vállalkozásoknak, mint amennyibe a két- és háromgyerekes anyák adómentessége kerül, amelynek értékét 150 milliárd forintra becsülte.

Szó esett arról, hogy a jövőbeni fejlesztések inkább a vidéki területeket célozzák meg Budapest helyett, mivel a főváros már elérte az európai unós fejlettségi átlagnak több mint 165%-át.