Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 14. 11:57

Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30 alapvető élelmiszer esetében, ami jelentős kihívások elé állíthatja az élelmiszer-kiskereskedőket. Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be az intézkedést, amelynek részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is ismertette. Az árrésstop nem vonatkozik az egymilliárd forint alatti éves forgalmat bonyolító üzletekre, de a nagy élelmiszer-láncokat érinteni fogja.

Orbán Viktor a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában elmondta, hogy a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra. Kiemelte, hogy a kereskedők által javasolt árcsökkentés nem volt elegendő, ezért a kormány beavatkozott az árrés maximalizálásával. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja az áremelkedések megfékezése, és az, hogy az árcsökkenés hatása ne háruljon tovább a termelőkre.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az árrésstop eredményeként már most sok akciós termék jelent meg a boltokban, és a hétfői életbe lépés után ez még egyértelműbben látható lesz. Hozzátette, hogy a kormány figyelemmel kíséri a kereskedők reakcióit, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.

A bejelentés egybeesett a februári inflációs adatok nyilvánosságra hozatalával, amely szerint az élelmiszer-infláció elérte a 7,1 százalékot. Orbán Viktor és Nagy Márton szerint a jelenlegi tendenciák alapján márciusban ez az arány 9-10 százalék közé is nőhet, de az árrésstop bevezetésével áprilisra 7-8 százalékra csökkenhet.

Jelenleg a vezető kiskereskedelmi láncok átlagos árrése 30-35 százalék között mozog, ami az árrés drasztikus csökkentésével komoly pénzügyi veszteséget jelenthet a szektor szereplőinek. A boltok az árrésből fedezik a béreket, a bérleti díjakat, a logisztikai költségeket és a különöző adókat. Egy 10 százalékos maximális árrés a jelenlegi pénzügyi struktúrával szinte lehetetlenné teszi a működést.

A legnagyobb élelmiszer-láncoknak becslések szerint 15 és 45 milliárd forint közötti forgalomkieséssel kell számolniuk, mivel a forgalom egynegyedét-harmadát érinti az intézkedés. A nagyobb áruházak ezeket a veszteségeket más termékek áremelésével próbálhatják kompenzálni, ami végül további inflációt generálhat.

A kisebb, de az árrésstop alá eső boltok még nehezebb helyzetben lehetnek, hiszen az alapvető élelmiszerek nagyobb arányt képezhetnek az összes eladásaikban, mint a nagy áruházak esetében. Mivel ezen termékeken már nem lehet további profitot realizálni, a kérdés az, hogy lesz-e elég lehetőség más termékeken behozni a kiesést.

A szakértők szerint a kiskereskedők két lehetőség között választhatnak:

vagy a költségeiket csökkentik (pl. leépítésekkel),
vagy más termékkategóriákra terhelik rá a kiesést.

Orbán Viktor szerint, ha a boltok más termékeken keresnék meg a kieső árrést, akkor a kormány akár az intézkedés kiterjesztésével is reagálhat. Az árrés maximalizálása ugyan csökkentheti az élelmiszer-inflációt a kijelölt termékek körében, de a piaci szereplők valószínűleg más területeken próbálják majd kompenzálni a veszteségeiket. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók más termékek árának emelkedésével találhatják szemben magukat a következő hónapokban.