Orbán: nem leszünk senki előkertje

Nem lesz előkertje Magyarország egyetlen más országnak sem – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a termőföld magyar tulajdonban tartásának fontosságára utalva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) küldöttgyűlésén – olvasható az agrarszektor.hu-n.  Jakab István, a novemberi agrárkamarai választásokon győztes Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint az új agrárkamara az egész agrár- és élelmiszergazdaságot képviselheti. A választásokon az agrárkamara komoly felhatalmazást és iránymutatást kapott – szögezte le Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Magyar tulajdonban lévő termőföld nélkül Magyarországnak nem lehetne saját jövője – szögezte le Orbán Viktor az agrárkamara december 20-i budapesti országos alakuló küldöttgyűlésén, amelyet a november 3-i agrárkamarai választások nyomán tartottak meg. Van olyan ország, ahol a földek egyharmada-fele közvetlenül vagy közvetve külföldi tulajdonban van, de Magyarország nem lesz előkertje egyetlen más államnak sem – fogalmazott a kormányfő, aki szerint alapjaiban mezőgazdasági ország vagyunk, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia.

A miniszterelnök külön is kiemelte, hogy a mezőgazdasági kibocsátása 2010-2017 között folyó áron több mint 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal nőtt, miközben az agrárgazdasági export csaknem kétharmaddal, a külkereskedelmi többlet 70 százalékkal bővült. További kihívásnak nevezte ugyanakkor az agrárnépesség elöregedését, amelyet a kis- és közepes gazdaságokat preferáló birtokpolitikával, illetve a fiatal gazdák támogatásával igyekszik kezelni a kormány.

Mehetne gyorsabban is, de jól látszik, mennyivel több a munka – húzta alá az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program végrehajtásával kapcsolatban Orbán Viktor. Míg korábban – fogalmazott a miniszterelnök – néhány nagy cég kapott támogatást, „gyorsabban ment”, de a kormány a „80-20 százalékos arány” bevezetésével most a forrásokat sok kisebb gazdaságnak juttatja a sokat igénylő, kevés nagy gazdasággal szemben, így az ügyszám is jelentősen nőtt. Hasonló a helyzet a birtokviszonyokban is, mivel például az állami földeket 2010 előtt 600 cég művelte, míg a nemrég befejezett földértékesítési programmal a területek jelentős része 30 ezer magánszemélyhez került, így a földhasználatban radikálisan javult a kis- és közepes gazdaságok aránya – állapította meg a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a kormány az elmúlt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezetett be, de csatáznia is kellett Brüsszellel, mert a „nyakunkba hoztak milliókat, de a cehhet velünk akarták kifizetni”. A mostani uniós költségvetési ciklusban már nem fenyeget olyan veszély, hogy az Európai Bizottság agrártámogatásokat fordíthat az illegális bevándorlás eseti kezelésére, de – fogalmazott a miniszterelnök – ez az ügy 2020 után újra komoly kihívást jelenthet. A kormányfő kitért az idei érkező külföldi „silány dömpingárura” is, amely helyett szerinte képesek vagyunk jó minőségű, saját élelmiszereket termelni.

„Együtt a vidék, együtt az ország gazdatársadalma” – hangoztatta a novemberi agrárkamarai választásokat értékelve Jakab István. A tizenhét agrárszervezettel szövetkező Magosz mind a tizenkilenc megyében nyert az egyedüli rivális Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) előtt, amely eleve csak kilenc megyében tudott listát állítani. A gazdaköri szövetség ugyanakkor – tette hozzá az elnök – nem megosztottságra, hanem együttműködésre töreszik. A nyertes Magosz-listákon több MOSZ-tag is volt, így Jakab István szerint az újonnan megalakuló agrárkamara az egész agrár- és élelmiszergazdaságot képviselheti.

A Magosz elnöke a jövő legfontosabb feladatának a termésbiztonság javítását – az országos jégkármegelőző rendszer kiépítését -, illetve a vízgazdálkodási stratégia kidolgozását nevezte. Erre szükség van egy új fehérjeprogram végrehajtásához, a gyümölcstermelés korszerűsítéséhez és a meglévő erőforrások jobb kihasználásához is – állapította meg.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a kamarai választások végeredményét komoly felhatalmazásként és egyértelmű iránymutatásként értékelte. A voksoláson több mint 47 ezer kamarai tag vett részt, amely európai összehasonlításban jelentős, 13,2 százalékos aránynak felelt meg. Győrffy Balázs az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiként a falugazdász-hálózat átvételét, az őstermelői igazolványok átalakítását, a folytatni kívánt élelmiszerpiaci áfacsökkentést és a jégkármérséklő program kidolgozását említette.
A jövő kiemelt célja, hogy a kamarai tagok saját földjükön gazdálkodhassanak, ezért ki kell védeni a magyar földszabályozás ellen indított, kötelezettségszegési eljárásként folyó uniós támadást – fogalmazott az elnök. A több országot is érintő brüsszeli földpiaci lépésekkel szemben a visegrádi országok agrárkamarái polgári kezdeményezéssel is felléphetnek.

A birtokszerkezetben az öröklési, a gazdaságátadási és a mérethatékonysági kérdések okozhatnak gondokat, amelyek önkéntes összefogásokat és gazdasági intenzitás-növelést tehetnek szükségessé. A családi gazdaságoknak pedig „oda kellene adni” a jogi személyi státust, hogy finanszírozásuk és forrásellátottságuk javuljon – tette hozzá az elnök.

Győrffy Balázs az alakuló ülésen átadta Orbán Viktornak a legfontosabb feladatokról szóló NAK-javaslatokat. Az agrárkamara stratégiai megállapodás keretében „napi szinten és rendszeresen” együttműködött a kormánnyal, és az idei agrárkamarai választások nyomán új stratégiai megállapodás megkötéséről is szó lehet. Orbán Viktor külön is kitért arra, hogy a Fidesz 1994 óta együttműködik a Magosszal, 1997-ben pedig népszavazással közösen akadályozták meg, hogy az akkori kormány „korlátlanul, külföldieknek is értékesítsen termőföldeket”. Jakab István a Fidesz-Magosz együttműködést „azonos értékeken alapuló, erős szövetségként” értékelte, amely „agrárbékét teremtett az országban”. (Hazafi László, agrarszektor.hu)