Olívaolajmarketing olasz módra

A magyar, cseh és lengyel piacon keresnek új értékesítési lehetőségeket az olaszországi Imperia megye olívaolaj- és bortermelői. Mindhárom országból beszerzőket, valamint egy-egy újságírót hívott meg a megyei kereskedelmi kamara az új olívaolaj ünnepére, az olasz Riviérán fekvő megyeszékhelyre, Imperia városába, november végén. Magyarországot Gáti Anna, a Delifood International Kft. munkatársa, valamint a Trade magazin tudósítója képviselte.Rossella Boeri asszonnyal a Ligur-tenger partját kísérő hegyek között, Badalucco faluban ismerkedtünk meg. Tipikus családi vállalkozásuk nemcsak termeli az olajbogyót, hanem egy régi malomban fel is dolgozza, sajátjuk mellett a környékbeli gazdák termésével együtt. Rossella a férje, Franco révén került a vállalkozásba. Malmuk homlokzatán felirat hirdeti a cégalapítás évét, 1900-at.
A Boeri házaspár már az ötödik generáció a vállalkozásban. Irodájuk falán Rossella 1936-ban készült, bekeretezett fényképet mutat; rajta a nagy család apraja-nagyja, és férje nagyszülei már idős emberek.
Mostantól, amíg a szüret tart, február-márciusig éjjel-nappal forognak a régi malomkerekek, és zúgnak mellettük a modern feldolgozógépek. A leszedett bogyókból ugyanis 24 órán belül ki kell préselni az olajat, hogy minősége a lehető legjobb legyen.
Friss olívaolaj kellemes illata terjeng az olajmalomban. Egy kilogramm bogyóból most, a szezon elején tizenhat-tizennyolc deka olajat sajtolnak, később aztán 22-23 dekát.
Ebben a régi malomban két és fél óráig tart, amíg a bogyóból nyert friss olaj 25 literes műanyag vagy 50 literes fémkannákba kerül. Máshol, korszerűbb berendezésekkel, 40-60 percig tart a művelet.

Döntő szerepben az ár
A megyei kamara szervezésében a régió 22 élelmiszer-termelője mutatta be kínálatát a csoportnak, amelyhez angol és dán üzletemberek is tartoztak. Utóbbiakkal a meglévő kapcsolatok elmélyítésére törekednek a rendkívül szívélyes vendéglátók.
Az évi 280 napsütéses nappal jellemezhető kellemes klímának köszönhetően elsősorban magas minőségű olívaolajokat kínálnak eladásra.
Gáti Anna, az olasz élelmiszerek importjával foglalkozó Delifood International Kft. munkatársa az üzletember-találkozón ismerkedett meg a Ligur-tenger menti élelmiszerekkel. Benyomásait két hónap elteltével így foglalta össze:
– A viszonylag kis mennyiségben, tulajdonosok által ellenőrzött minőségben termelt olívaolajokra és borokra tapasztalataim szerint érzékelhető az igény a magyar fogyasztók egy részénél. Ugyanígy a pesto, olívakrém, sonka, szalámi és néhány különlegesség szintén bekerülhet egyes magyar üzletek vagy vendéglátóhelyek kínálatába. Most felvettük a kapcsolatot, és úgy gondolom, a továbbiakban döntő szerepet az árak játszanak.

Lágy, édeskés, kellemes íz
A külföldi meghívottak az Olasz Külkereskedelmi Intezet (ICE) szervezésében látogattak el a Riviérára. Repülőgéppel érkeztünk Nizzába, majd onnan keletre indultunk, hogy eljussunk a nagyobb, és a fesztivál, valamint modern üdülőnegyedei miatt ismertebb San Remóval szomszédos megyeszékhelyre, Imperiába.
Paola Guida asszony, a négy megyét magában foglaló Liguria tartományban illetékes, Genovában székelő ICE igazgatója is találkozott az öt országból érkezett vendégekkel. Munkatársunknak elmondta:
– Az EU közép- és kelet-európai tagországaiban jelentős piaci potenciált látunk élelmiszereink számára. A pénzügyi válság ellenére érdemes ott befektetnünk a kapcsolatok fejlesztésébe. Az ICE 1,8 millió euróval támogatja Liguria kerület élelmiszer-termelőinek promóciós tevékenységét. Magánemberként tavaly Budapesten töltöttem pár napot, és sokkal jobb tapasztalatokat szereztem, mint amire számítottam. Modern, fejlődő várost ismertem meg, aktív lakókkal, izgalmas újdonságokkal. Ígéretes perspektívákat látok.
Hozzátette, hogy egész Olaszországban a liguriai és a Garda-tónál készített olívaolaj a legdrágább. Amíg máshol egy liter ára 5 és 8 euró között mozog, addig itt 8-18 eurót is megadnak érte:
– Az eltérés oka, hogy a kedvező klímának köszönhetően kevés savat tartalmaz az itteni magas minőségű, lágy, édeskés, kellemesen könnyű olaj. Aki ezt megkóstolja, tapasztalhatja, hogy az extraszűz kategórián belül is eltérnek az ízek.

Amerikába fényűző csomagolásban
A nagyobb családi vállalkozások közé tartozik a Raineri cég, amely évi 2,2 millió literes termelésével is csak középvállalkozás. Központja a 40 ezer lakosú Imperia egyik, hegyek közé benyúló részén található. Programunkba szombat este fért bele az üzemlátogatás. Pino Costa exportvezető a szokatlan időpontban is készségesen mutatta be az olajsajtolás korszerű eszközeit. Utána pedig együtt vacsorázott csoportunkkal.
Termelésükből 30 százalék jut a környék kiemelkedő minőségű olajbogyóira. Saját 4000 olajfájuk lefedi Imperia vidékéről a termés 70 százalékát.
Az alapanyag többségét más tájakról szerzik be. Szerte Olaszországból naponta több szállítmány érkezik, amit szelektálnak, majd előkészítik a sajtoláshoz.
– Legnagyobb exportpiacunk az USA, majd Németország és Nagy-Britannia. Valamennyit Kelet-Európába is szállítunk, Lengyelországba, Oroszországba és Ukrajnába. Előállítunk saját márkás termékeket is az olasz Coop és a brit Tesco, valamint a Safeway-lánc számára – mutatja be élénk kivitelüket Pino Costa.
Az egyik asztalon aranyszínű fóliába burkolt, reprezentatív üvegeket fedezünk fel. Ez a drága csomagolóanyag nem fényűzés? – kérdezzük vendéglátónkat. Így válaszol:
– Korábban fehér üvegbe töltöttük az olívaolajat. Mivel azonban a tartós minőség miatt a naptól meg kell őrizni, harminc éve áttértünk a sötét palackokra. Amerikai vevőink azonban ragaszkodnak a régi színekhez, ezért négy emberünk kézzel fóliáz. Naponta 800 üveg a teljesítményük. New Yorkba kizárólag ezt a kiszerelést szállítjuk.

Különböző bogyókból mindig egyforma olaj
A vacsoránál egymás mellé kerülünk. Amikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, örömmel számol be arról, hogy Márai Sándor két könyvét is olvasta. Mivel Torinóból származik, és kedvenc futballcsapata a Juventus, Puskásra tereli a szót.
Számára az olajbogyó termelése és feldolgozása üzlet, életforma és kultúra. Az egyik üzemépületben múzeumot alakítottak ki. Bemutatják a sajtolás régi eszközeit, fényképeket az ismert és névtelen elődökről, és húszkilós könyveket, amelyekben az ősök az üzletmenetet dokumentálták. A jelenről így beszél:
– Három hivatásos kóstoló dolgozik cégünknél, akik gondoskodnak arról, hogy vevőink mindig a megszokott, kiváló árut kapják. Az olajbogyó ugyanis természetes termék. Minden évben másként kell keverni, hogy egyenletes, konzisztens legyen a minőség. Hasonlít ez a pezsgőgyártáshoz. Ott is minden évben más a bortermés, amiből mégis mindig ugyanolyan egyenletes minőségű pezsgőt állítanak elő. Olyan ez, mint amikor egy festőnek minden évben ugyanazt a képet kell megfestenie, de mindig más színek állnak rendelkezésére.
Bajai Ernő