Oldódó pesszimizmus
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítményének visszaesése valószínűleg most nyáron érte el mélypontját. A külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál valamivel kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. Világszerte – így Magyarországon is – jellemzően emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok viszonylagos javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága nagyon bizonytalan. Még nem látható, hogy a megindult készletfeltöltésnek köszönhető, illetve sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet (például roncsprémiummal serkentett autóértékesítés) nem fullad-e ki, illetve mennyire indít be öngerjesztő növekedési folyamatokat. 2010-ben az EU-ban éves átlagban még visszaesés várható.
Bár Magyarországon a II. negyedévi GDP a vártnál is nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal mérséklődött, júniusban az iparban és a kivitelben már csökkent a visszaesés üteme, az építőiparban pedig egyenesen növekedést regisztráltak. A korábbinál kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése is, ez azonban feltehetőleg a júliusi áfaemelés miatt előrehozott vásárlásoknak volt a következménye. A tavaszi csúcshoz képest kisebb lett a munkanélküliségi ráta is, bár ez alapvetően szezonalitással, a nyári idénymunkákkal magyarázható, ráadásul a legutolsó adat némi romlásról tanúskodik. A pesszimizmus oldódását jelzi, hogy a nagy visszaesés után negyedik hónapja enyhén javul a GKI konjunktúraindexe. Az egész világban javuló befektetői hangulat mellett a Magyarország iránt növekvő bizalom tükröződik a júliusi eurókötvény-kibocsátás sikerében, a júliusi, majd augusztusi kamatvágást követően is viszonylag erős forintban.
A külkereskedelmi egyensúly az I. félévben hatalmas, 2,1 milliárd eurós aktívumot mutat. Ez a behozatalnál sokkal kevésbé visszaeső kivitel következménye. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya várhatóan a kormány által megcélzott, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett 3,8 százalék körül lesz.
Júliusban az infláció a júniusi 3,7 százalékról az adóemelések hatására 5,1 százalékra emelkedett, ez azonban egyelőre kisebb a vártnál. A fogyasztói energiaárak őszi csökkentését is figyelembe véve éves átlagban 4,7 százalékos, az év végén 6,5 százalék körüli infláció várható, amit 2010 második felében várhatóan markáns csökkenés követ.
Az I. félévben a versenyszektorban mintegy 5 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben 7 százalékkal csökkent a bruttó átlagkereset. (Az előbbi mértékében szerepe volt annak, hogy az alacsonyabb jövedelmű fizikai dolgozók részaránya – mivel az elbocsátások elsősorban őket érintették – mérséklődött, ami emeli az átlagot.) A nemzetgazdaság egészében a kimutatott reálkereset az I. félévben 2,2 százalékkal maradt el a tavalyitól.
2009 végéig további kamatvágások valószínűek, az alapkamat az augusztus végi 8 százalékról december végére 7 százalék körüli szintre csökkenhet. 2009 második felében 270, éves átlagban 280 forint körüli euróárfolyam várható, az árfolyam-ingadozás a második félévben csillapodik.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009. évi folyamatairól
2006. 2007. 2008. 2009. 2009.
január–június (előrejelzés)
A GDP volumenindexe (%) 104,1 101,2 100,6 92,8 93,5
Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 110,1 108,1 98,9 77,5 82
Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 93,8 101,5 97,0 94,0 92
Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %) 98,4 85,9 94,9 98,1 93
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%) 104,4 97,0 98,2 96,8 95
A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 116,6 115,7 105,6 74,4 86
A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 113,9 111,9 105,6 69,5 82
A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró) -2,4 -0,1 -0,2 2,1 3,5
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) -6,2 -5,4 -7,8 0,3* -2,0
Az euró átlagos árfolyama (forint) 264,3 251,3 251,2 287,5** 280
Az államháztartás hiánya 2034 1291 907,1 815,8** 960
(pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)
A bruttó átlagkereset indexe 108,1 108,2 107,5 101,3 102,4
Fogyasztói árindex 103,9 108,0 106,1 103,6** 104,7
Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100) 106,5 107,4 103,5 105,1** 106,5
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) 7,5 7,7 8,0 9,7*** 10,5
* 2009. I. negyedév • ** 2009. I–VII. hó • *** 2009. V–VII. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >