Októberben kissé tovább csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, de a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe már negyedik hónapja csökken apró lépésekkel, s így októberre nyolc havi mélypontjára esett. A cégek foglalkoztatási tervei nem változtak érdemben, de a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága számottevően javult szeptemberhez képest. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen emelkedtek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása nem változott.
A GKI üzleti bizalmi indexe októberben nem változott szeptemberhez képest. A stagnálást mutató összképen belül azonban az egyes ágazati várakozások alakulása között érezhetők különbségek. A második őszi hónapban az ipari, és különösen az építőipari várakozások javultak havi összevetésben, ugyanakkor az üzleti szolgáltatók kissé, a kereskedelmi cégek pedig markánsabban pesszimistábbak lettek. Így októberre a kereskedelem vált a legborúlátóbb ágazattá.
A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandósága a második őszi hónapban sem változott lényegesen szeptemberhez képest – bár az iparban erősödött, míg a szolgáltatások terén gyengült ez a szándék. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érdemben javult. Az áremelési tervek csak szerény mértékben emelkedtek, leginkább az üzleti szolgáltatások terén. A termelés, a szolgáltatás jövőbeni bővítése előtt álló legfontosabb akadály a kereslet hiánya (ezt a cégek 55%-a érzékeli). Minden negyedik vállalkozás munkaerőhiánnyal, minden ötödik pedig pénzügyi, finanszírozási problémákkal küszködik. Az alapanyagok és a kapacitások hiánya mindössze a megkérdezettek 6%-át zavarja.
A GKI fogyasztói bizalmi index– a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az októberi 2 pontos csökkenéssel az előző hónaphoz képest e mutató nyolc havi mélypontjára jutott. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó várakozást romlónak értékelte szeptemberhez képest, s az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése alig változott. A lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás sem módosult érdemben az előző hónaphoz képest.
Kapcsolódó cikkeink
A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott célpont
Magyarország pénzügyi helyzete stabil, hazánk továbbra is befektetésre ajánlott célpont.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >