Októberben kissé tovább csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, de a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe már negyedik hónapja csökken apró lépésekkel, s így októberre nyolc havi mélypontjára esett. A cégek foglalkoztatási tervei nem változtak érdemben, de a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága számottevően javult szeptemberhez képest. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen emelkedtek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása nem változott.
A GKI üzleti bizalmi indexe októberben nem változott szeptemberhez képest. A stagnálást mutató összképen belül azonban az egyes ágazati várakozások alakulása között érezhetők különbségek. A második őszi hónapban az ipari, és különösen az építőipari várakozások javultak havi összevetésben, ugyanakkor az üzleti szolgáltatók kissé, a kereskedelmi cégek pedig markánsabban pesszimistábbak lettek. Így októberre a kereskedelem vált a legborúlátóbb ágazattá.
A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandósága a második őszi hónapban sem változott lényegesen szeptemberhez képest – bár az iparban erősödött, míg a szolgáltatások terén gyengült ez a szándék. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érdemben javult. Az áremelési tervek csak szerény mértékben emelkedtek, leginkább az üzleti szolgáltatások terén. A termelés, a szolgáltatás jövőbeni bővítése előtt álló legfontosabb akadály a kereslet hiánya (ezt a cégek 55%-a érzékeli). Minden negyedik vállalkozás munkaerőhiánnyal, minden ötödik pedig pénzügyi, finanszírozási problémákkal küszködik. Az alapanyagok és a kapacitások hiánya mindössze a megkérdezettek 6%-át zavarja.
A GKI fogyasztói bizalmi index– a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az októberi 2 pontos csökkenéssel az előző hónaphoz képest e mutató nyolc havi mélypontjára jutott. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó várakozást romlónak értékelte szeptemberhez képest, s az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése alig változott. A lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás sem módosult érdemben az előző hónaphoz képest.
Kapcsolódó cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Visszaesett a turizmus konjunktúrája – de még így is a gazdaság egyik legjobban teljesítő szektora
Áprilisban -6 ponton állt a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) értéke…
Tovább olvasom >Nagy Márton: a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés felpörgetése
A legfontosabb feladatnak nevezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >