Októberben hat százalékos inflációt mért a KSH

Az élelmiszerek árának emelkedése tartós kockázatot jelent, emiatt az infláció, bár mérséklődhet a következő fél-egy évben, viszonylag magas maradhat jövőre is – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők az októberi inflációs adat kapcsán.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint az éves infláció októberben 6,0 százalékra lassult a szeptemberi 6,6 százalékról. Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak októberben 0,1 százalékkal emelkedtek.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a szeptemberi 6,6 százalékos inflációs adat kiugró érték volt, amely után októberben az árindex visszatért az augusztusi, szintén 6,0 százalékos szintre. Várakozása szerint az év hátralévő részében is ezen a szinten maradhat a pénzromlás.

Az elemző kifejtette, az üzemanyagok ára most viszonylag alacsony, így az kedvező lehet a novemberi inflációs adatra, de véleménye szerint ez nem marad így tartósan, középtávon az üzemanyagok drágulására kell felkészülni. Emellett az élelmiszerárak emelkedése a következő fél évben is jellemző maradhat, mindezek pedig kedvezőtlenül hatnak az inflációra.

Jövőre is magasan tarthatják az inflációt az elemző szerint a különböző hatósági intézkedések, adóemelések, a közlekedési, közszolgáltatási díjak emelkedése. Hozzátette, hogy a gazdasági szereplők is emelhetik a termékek, szolgáltatások árát, esetleg a béreket a jövő év elején, és a tervezésnél várhatóan a jelenlegi 6 százalék körüli inflációhoz igazítják az áremeléseket. Ily módon a magas inflációs várakozások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció viszonylag magasan, 5 százalék körüli értéken maradjon jövőre is – mondta Török Zoltán.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a várakozásoknál alacsonyabb októberi inflációs rátát részben az élelmiszerárak emelkedésének vártnál kisebb gyorsulása okozta, részben pedig az, hogy már októberben megjelent az üzemanyagárak zuhanása, ami a következő hónapban is folytatódott.

Eközben – tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet – a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások árai, és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.

Az elemző szerint az élelmiszerárak továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak augusztusi, 18,1 százalékra ugrása is jelez. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek novemberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése is.

Mindezek alapján a TakarékBank elemzője arra számít, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 5,7-5,8 százalékra, jövőre pedig tovább mérséklődik. Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, a jövő év második felében pedig feltehetően az idei élelmiszerár-robbanás hatása is kiesik a bázisból, így az infláció 2013 első felében 4,5-5 százalék között alakulhat, a második félévben pedig tovább enyhülhet.

Az átlagos infláció az idén 5,8 százalék, jövőre 4,5 százalék lehet a TakarékBank várakozása szerint.

Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Ez azonban 2014 első fele előtt nem várható. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta – fejtette ki Suppan Gergely. (MTI)