OKSZ: éves szinten 1-2 százalékkal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom 1-2 százalékos visszaesésével számol az idén az Országos Kereskedelmi Szövetség, hasonlóan vélekedik a TakarékBank elemzője is. A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint az eladások júliusi visszaesése összhangban van a régiós tendenciákkal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben júliusban 731 milliárd forint, az első hét hónapban 4.524 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy értékben ugyan nőtt a kiskereskedelmi forgalom júliusban – 32 milliárd forinttal több pénzt hagytak a vásárlók az üzletekben, mint egy évvel korábban -, ám az eladott árumennyiség csökkent, aminek oka az emelkedő infláció. Élelmiszerből és üzemanyagból is kevesebb fogyott az idén júliusban, mint egy éve, de a legnagyobb visszaesés a bútor és műszaki cikkeknél volt tapasztalható. Ruházati termékekből ugyanakkor többet vásároltak, mint egy éve.

Az OKSZ szerint az év egészét tekintve 1-2 százalék körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon. A további kilátások a gazdaság általános helyzetétől, a GDP alakulásától függnek. A döntő tényező a gazdaság teljesítményén keresztül a reáljövedelmek, ezzel összefüggésben pedig az infláció alakulása, elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál.

A szövetség szerint az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, az üzemanyagok áránál pedig a világpiaci árhullámok mellett a forint árfolyama is árbefolyásoló tényező.

A kereskedelmi szövetség arra is rávilágít, hogy a „feketézés” továbbra is súlyos veszteség az adókat fizetőknek és a költségvetésnek. Álláspontja szerint meg kellene vizsgálni az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentési lehetőségét, ami ugyan átmeneti veszteséget jelentene a költségvetésnek, de azt később a piac bővülése és a feketézés visszaszorulása enyhítené.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy a várakozásokat meghaladó mértékben csökkentek a kiskereskedelmi eladások júliusban, de úgy vélte, hogy az év hátralevő részében már nem mélyül tovább a visszaesés, és a forgalom éves átlagos csökkenése 1,5 százalékos lehet.

Elemzésében kifejtette, hogy a kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelésében hangsúlyozza, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom júliusi, az előző év azonos időszakához viszonyított visszaesése összhangban van a régiós tendenciákkal, hiszen Ausztriában 2,2 százalékos, Szlovákiában 2 százalékos, míg Szlovéniában 1,9 százalékos visszaesés volt megfigyelhető ebben az időszakban.

A teljes volumen 45,3 százalékát adó élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladásai júliusban éves szinten 2,4 százalékkal estek vissza az előző havi emelkedést követően, ugyanakkor az év első hét hónapját tekintve a tavalyinál 0,2 százalékkal kedvezőbb forgalmat produkáltak – emeli ki az NGM közleménye.

A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző havi 4,2 százalékosnál jóval visszafogottabb, 2,5 százalékos ütemben mérséklődött júliusban, az első hét hónapra nézve ez aggregáltan 2,1 százalékos visszaesést jelent. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem továbbra is dinamikusan emelkedő forgalmat generál, az alágazat forgalma júliusban az előző év azonos időszakához képest 27,1 százalékkal bővült, de javuló forgalom volt megfigyelhető az illatszer üzletek (+6,1 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati termékek (+0,3 százalék) esetében is – olvasható a minisztérium közleményében. (MTI)