OKSZ: értelmét vesztette az árrésstop, februárban dönteni kell a kivezetésről

Az OKSZ értékelése szerint a friss inflációs számok alapján az árindex ismét a jegybanki toleranciasávon belül alakul, az élelmiszerek áremelkedése pedig olyan alacsony szintre csúszott, hogy az árrésstop eredeti „inflációfékező” szerepe mára kifulladt.

„Egyre világosabban látszik, hogy a novemberi döntéskor ki lehetett volna, és ki is kellett volna vezetni az árrésstopot a rendszerből”

– fogalmazott Kozák Tamás, a szövetség főtitkára.

„Eszköztelen láncok”, növekvő importhányad, bezáró kisboltok

A szövetség szerint a szabályozás mellékhatásai mostanra erősebbek, mint a hasznai. Állításuk szerint a kiskereskedelmi láncok eszköztelenebbek a beszállítói oldalról érkező árnyomással szemben, miközben az importhányad emelkedik, a hazai élelmiszer-termelők és -feldolgozók versenyképessége romlik. A szervezet külön kockázatként említi a helyi kisboltok és független láncok üzleteit, amelyek szerintük nem bírják a versenyt az árrésstoppal érintett termékkörök árazási torzulásaival.

Beruházásfékező hatás és kevesebb akció

Az OKSZ álláspontja szerint a kiskereskedők az érintett termékeket sok esetben veszteségesen értékesítik, ami visszafoghatja a beruházásokat, és szűkítheti a promóciós mozgásteret is: kevesebb árengedményes akció indulhat, mint „normál” piaci környezetben.

A kormány az árrésstop sorsáról februárban ismét dönt; az intézkedés jelenlegi hatálya 2026. február 28-ig tart. Az OKSZ abban bízik, hogy a következő döntés már nem növeli tovább az általuk jelzett gazdasági és piaci károkat.