OKSZ: Az infláció sem indokolja már az árrésstop fenntartását

Az OKSZ szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás pedig kifejezetten visszafogott, így nincs jele annak, hogy túlzott kereslet hajtaná az inflációt. Bár júliushoz képest összességében nem változtak az élelmiszerárak, egyes termékek – például a felvágott, a vaj vagy a baromfi – 1 százalék körül drágultak, míg más termékek, mint a burgonya, a liszt, a sertéshús vagy a tojás, olcsóbbak lettek.

A szövetség úgy látja, az áremelkedések forrása a termelők és feldolgozók oldalán keresendő. A kereskedelmi láncok folyamatos áremelési igényekkel szembesülnek, amelyeket nehéz kezelni az árrésstop mellett. Az OKSZ szerint a költségeket az államilag befolyásolt tényezők – mint a rezsi, a termékdíjak és a minimálbér – is folyamatosan növelik.

A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy a hat legnagyobb élelmiszerlánc már 2024-ben, az árrésstop bevezetése előtt is veszteséget termelt konszolidált szinten, és a hazai láncok nyeresége is csökkent 2023-hoz képest. „Erre a szilárd alapra terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni, és széles körű akciókat sem lehet indítani” – áll a közleményben.

Az OKSZ szerint az árrésstop különösen a kisebb üzleteket sújtja: az intézkedés felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszerellátását. Már mintegy 400 településen nincs bolt, és sok száz további településen nincsen verseny a kereskedők között, ami a lakosság számára hátrányos. A szövetség már korábban is jelezte, hogy az árrésstop elbocsátásokhoz és boltbezárásokhoz vezethet.